SIDEBAR
»
S
I
D
E
B
A
R
«
Segíthet-e a pszichológia a klímaváltozás lassításában?
aug 9th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Figyelmen kívül hagyják a kormányzatok a pszichológiai tényezőket, azért reagál a társadalom olyan lassan a globális felmelegedésre – állapította meg az Amerikai Pszichológiai Szövetség munkacsoportja.
A Pszichológiai Szövetség munkacsoportjának tudósai a pszichológia legnaprakészebb kutatási módszereit vetették be arra, hogy a klímaváltozás területére alkalmazzák: a környezetpszichológiát, a természetmegőrzés-pszichológiát, a természeti, illetve az ipari katasztrófákra vonatkozó kutatási eredményeket. A munkacsoport a Szövetség éves közgyűlésén adta közre jelentését.
Nem kétséges – állapították meg -, hogy az emberek többsége fontos problémának tartja a klímaváltozást. (A Pew Kutató Központ közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 75 – 80 %-a voksol erre.) Csakhogy a válaszadók az utolsó helyre teszik a legfontosabbakként felsorolt 20 probléma között, előbbre sorolva például a gazdaságot vagy a terrorizmust.
Nem érzik a beavatkozás sürgető voltát sem, hiába érvelnek a tudósok, hogy nem tudjuk kordában tartani a klímaváltozás hatásait, ha nem viszünk véghez jónéhány komoly változtatást.
Számos lélektani oka van ennek, mondja jelentésében a munkacsoport. A klímaváltozás körüli bizonytalanság, a kockázat lebecsülése. Az emberek bizalmatlanok, nem hisznek a tudósok és a politikusok szavahihetőségében. Ahogy abban sem hisznek, hogy amit ők tehetnek, az bármit is javít a helyzeten. És ott vannak a megcsontosodott szokások – a szokások a legerősebb akadályok a környezetért felelős magatartás előtt.
A munkacsoport rámutatott néhány olyan lélektani fogásra, amely sikeresen megküzdhet ezekkel az akadályokkal:
Például, könnyebben elérhető, hogy csökkenjen az energiafogyasztás, ha azonnali visszajelzést kapnak a fogyasztók. A magatartás azonnali visszajelzést kap, az energiamegtakarítás és költségmegtakarítás azonnal összekapcsolódik, nem egy hónap múlva, az energiaszámlán.
“A klímapolitika gyakran azon siklik ki, hogy csak egyetlen intervenciós eszközt használ: vagy az energiahatékony technológia fejlesztését, vagy a gazdasági ösztönzőket vagy a szabályozást vagy a kommunikációs módszereket. Használni kell a pszichológiai ismereteket” – írja jelentésében a munkacsoport. “Tanulmányozni kell, megérteni és befolyásolni, hogyan reagálnak a különböző életkorú emberek a klímaváltozásra. A társadalompszichológia és az üzleti pszichológia megcélozhatja a szükséges magatartás-változtatásokat az üzleti vállalatoknál és a nonprofit vállalkozásoknál,rávéve őket, hogy alkalmazkodjanak a változó környezethez.”
Forrás: EurekAlert

Figyelmen kívül hagyják a kormányzatok a pszichológiai tényezőket, azért reagál a társadalom olyan lassan a globális felmelegedésre – állapította meg az Amerikai Pszichológiai Szövetség munkacsoportja.

A Pszichológiai Szövetség munkacsoportjának tudósai a pszichológia legnaprakészebb kutatási módszereit vetették be arra, hogy a klímaváltozás területére alkalmazzák: a környezetpszichológiát, a természetmegőrzés-pszichológiát, a természeti, illetve az ipari katasztrófákra vonatkozó kutatási eredményeket. A munkacsoport a Szövetség éves közgyűlésén adta közre jelentését.

klímaváltozás

Nem kétséges – állapították meg -, hogy az emberek többsége fontos problémának tartja a klímaváltozást. (A Pew Kutató Központ közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 75 – 80 %-a voksol erre.) Csakhogy a válaszadók az utolsó helyre teszik a legfontosabbakként felsorolt 20 probléma között, előbbre sorolva például a gazdaságot vagy a terrorizmust.

Nem érzik a beavatkozás sürgető voltát sem, hiába érvelnek a tudósok, hogy nem tudjuk kordában tartani a klímaváltozás hatásait, ha nem viszünk véghez jónéhány komoly változtatást.

Számos lélektani oka van ennek, mondja jelentésében a munkacsoport. A klímaváltozás körüli bizonytalanság, a kockázat lebecsülése. Az emberek bizalmatlanok, nem hisznek a tudósok és a politikusok szavahihetőségében. Ahogy abban sem hisznek, hogy amit ők tehetnek, az bármit is javít a helyzeten. És ott vannak a megcsontosodott szokások – a szokások a legerősebb akadályok a környezetért felelős magatartás előtt.

A munkacsoport rámutatott néhány olyan lélektani fogásra, amely sikeresen megküzdhet ezekkel az akadályokkal:

Például, könnyebben elérhető, hogy csökkenjen az energiafogyasztás, ha azonnali visszajelzést kapnak a fogyasztók. A magatartás azonnali visszajelzést kap, az energiamegtakarítás és költségmegtakarítás azonnal összekapcsolódik, nem egy hónap múlva, az energiaszámlán.

klímaváltozás2

“A klímapolitika gyakran azon siklik ki, hogy csak egyetlen intervenciós eszközt használ: vagy az energiahatékony technológia fejlesztését, vagy a gazdasági ösztönzőket vagy a szabályozást vagy a kommunikációs módszereket. Használni kell a pszichológiai ismereteket” – írja jelentésében a munkacsoport. “Tanulmányozni kell, megérteni és befolyásolni, hogyan reagálnak a különböző életkorú emberek a klímaváltozásra. A társadalompszichológia és az üzleti pszichológia megcélozhatja a szükséges magatartás-változtatásokat az üzleti vállalatoknál és a nonprofit vállalkozásoknál,rávéve őket, hogy alkalmazkodjanak a változó környezethez.”

Forrás: www.polgarinfo.hu

Konferencia: Kutatás és Terápia Metszéspontjai – Várandósságtól Felnőttkorig
Júl 31st, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Konferencia: Kutatás és Terápia Metszéspontjai – Várandósságtól Felnőttkorig


42-15618349

2009. október 29. és 30. (csütörtök és péntek).

Az MPT Klinikai Gyermekpszichológiai Szekciója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézete két napos tudományos konferenciát szervez.

A konferencia időpontja: 2009. október 29. és 30. (csütörtök és péntek).

Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba

A konferencia témája: A várandósságtól a felnőttkorig átívelő életszakaszokhoz kötjük a tematikát. Külön szekciót szervezünk az egyes életszakaszhoz köthető problematikák kutatási és terápiás megközelítésének.

A tervezett témák a következők:

1.    Gyermekvárás, várandósság, szülés, születés – klinikai problémák, prevenció, intervenció.

2.    A csecsemőkutatás modern eredményei; csecsemőkori zavarok; a csecsemőkor terápiás megközelítése.

3.    Klinikai zavarok kutatása a gyermekkorban. Pszichoterápiás munka gyermekekkel.

4.    A serdülőkor zavarainak kutatása. A serdülőkor terápiás megközelítése.

5.    Klinikai zavarok a felnőttkorban – kutatás és terápia.

Meghívott előadók témái:

•    Gergely György: Visszaélés a természetes pedagógiával – A trauma és a verbális abúzus valóságtorzító hatása a negatív énkép kialakulására

•    Halász Anna: A csecsemőmegfigyelés szerepe a pszichoterápiákban

•    Péley Bernadette: Fejlődés és evolúció. Az evolúciós szemlélet a pszichopatológiában és a pszichoterápiákban

•    Balázs Judit: A figyelemzavaros hiperaktivitás tüneteinek és kezelésének változása a gyermekkortól a felnőttkorig

•    Pászthy Bea: A gyermek- és a serdülőkori anorexia nervosa kutatásának újabb eredményei

•    K. Németh Margit: Segítség négy ülésben – Terápiás szemléletű konzultáció serdülőknek

•    Unoka Zsolt: Temperamentum vonások, szülői bánásmód és a korai maladaptív sémák szerepe a felnőttkori mentális zavarokban, pszichoterápiás kezelésük tervezésében

•    Keresztes Zoltán: Közbülső kín – súlyosan regresszív betegek kezelésének kapcsolati viszontagságai

„Kutatás és terápia találkozása” címmel kerekasztal beszélgetést szervezünk, ahol szintén tapasztalt, a területen jelentős szakmai munkássággal bíró kutatókat és pszichoterapeutákat kérdezünk a két terület „metszéspontjainak” lehetőségeiről.

A meghívott előadásokat a témákhoz kapcsolódó kiselőadások (20-20 perc) szekciói követik, amellyel lehetőséget kívánunk nyújtani arra, hogy a területen akár terápiás, akár kutatómunkát végzők bemutatkozhassanak saját munkájukkal. Minden szekcióban úgy állítjuk össze a beérkező előadásokat, hogy kutatómunka és terápiás munka egyaránt reprezentálva legyen az egyes szekciókon belül.

Előadással vagy poszterrel történő jelentkezés feltételei:

20 perces előadásokra való jelentkezést bármely klinikai pszichológiai témában (diagnosztika, terápia, kutatás, oktatás) várunk, amennyiben a tervezett előadás kapcsolódik a fent megjelölt témák bármelyikéhez, és az előadó szakmai területével, és gyakorlatával összhangban van.

Ezenkívül lehetőséget adunk fiatal, frissen végzett pszichológiai hallgatók klinikai pszichológiai témájú kutatásaik bemutatására, elsősorban poszterprezentáció formájában. A poszterprezentációk szekciójában a poszterek bemutatását diszkusszió követi.

Előadással, vagy poszterrel történő jelentkezés esetén absztrakt leadását kérjük.

Az absztraktok leadási határideje: 2009. szeptember 7.

A jelentkezés módja:

A konferenciára jelentkezni a mellékelt regisztrációs lap kitöltésével lehet.

A regisztrációs lapot postán, vagy elektronikus úton is visszaküldheti (ld. regisztrációs lap).

A regisztrációs lap letölthető:

1.    Az MPT honlapjáról, (www.mpt.hu ; Főoldal – Eseménynaptár – Országos rendezvények), vagy

2.    a PPKE Pszichológiai Intézetének honlapjáról (www.ppke.hu – pszicho.btk.ppke.hu)

Részvételi díjak:

Dolgozónak 2 napra:

2009. augusztus 31-ig: 6000 Ft

2009. augusztus 31. után: 7000 Ft

Helyszínen: 8000 Ft

Dolgozónak napijegy:

2009. augusztus 31-ig: 3500 Ft

2009. augusztus 31. után: 4000 Ft

Helyszínen: 4500 Ft

Diáknak 2 napra:

2009. augusztus 31-ig: 3000 Ft

2009. augusztus 31. után: 4000 Ft

Helyszínen: 5000 Ft

Diáknak napijegy:

2009. augusztus 31-ig: 2000 Ft

2009. augusztus 31. után: 2500 Ft

Helyszínen: 3000 Ft

A részvételi díjat a következő számlaszámra lehet befizetni, vagy átutalni:

Magyar Pszichológiai Társaság,

ERSTE Bank, 11991102 – 02102696 – 00070003

A megjegyzés rovatba kérjük, írják be, hogy „Kutatás és terápia konferencia”

További információkkal kapcsolatosan a konferencia szervezőbizottságának titkáránál lehet érdeklődni az alábbi e-mailcímen, valamint telefonszámon:

Szucsáki Melinda (a konferencia szervezőbizottságának titkára)

Tel.: 06 30 291 4438, kutatasesterapia@gmail.com

A konferencia akkreditálása klinikai szakpszichológusok, pszichiáterek, és más érintett szakemberek számára pontszerzési lehetőséget jelent. Az akkreditálás folyamatban van.

A részletes programot a jelentkezések lezárása után, szeptember végén láthatják!


Emlékezet- és érzelemkutatáshoz vizsgálati személyek kerestetnek
ápr 30th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

emlekezet

Kutatások – Kisérleti személyeket keresünk

Forrás: MTA Pszichológiai Kutatóintézet   

Az emlékezet és az érzelem kapcsolatát vizsgáló kutatásunkba 18 és 35 év közötti vizsgálati személyeket keresünk! A vizsgálat időtartama kb. 1,5 óra. A részvételért 1500 Ft-os Libri könyvutalványt adunk.

Helye: MTA Pszichológiai Kutatóintézet, 1132 Bp., Victor Hugo u. 18-22.

Jelentkezés és időpont egyeztetés: kovacsildiko@mtapi.hu

»  Substance:WordPress   »  Style:Ahren Ahimsa