SIDEBAR
»
S
I
D
E
B
A
R
«
„…a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg…”: konferencia
ápr 30th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

 

szerelem2

 

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság “…a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg…” címmel konferenciát szervez, melynek témája:  Az internet használat pszichológiai és társadalmi haszna és veszélyei.

A konferencia időpontja: 2009. május 26. (Kedd) 10-17 óra között
Helyszíne: Danubius Hotel Gellért (1111 Budapest, Szent Gellért tér 1.) 

A konferencia célja bemutatni a virtuális világ veszélyeit annak érdekében, hogy a valódi lehetőségeket minél többen használják. 
A virtualitás a bizalmon alapszik. Hinni az embertársakban, hogy a rendszerek megbízhatóak, hinni hogy az etikai korlátok működnek. Csak azt olvassuk el, ami nekünk szól, és csak azt használjuk, amire illetékesek vagyunk. Tudni, hogy a virtuális világ átlátható, ami felkerül a hálóra, az elolvasható szinte bárki által és maradandó.

A konferenciát támogatja: a Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács.

A konferencia zárásaként tervezett kerekasztal beszélgetést Talyigás Judit vezeti.

A konferencia moderátora Alföldi István. 

PROGRAM


10:00-10:30 Csepeli György „Veszélyesen élni?”


10.30-11:00 Szabó György „Virtuális világ és valós tér-utópiák, realitás, veszélyek”


11:00-11:30 Rácz Bencze „Nem is gondoljuk, milyen egyszerű feltörni”


11:30-11:50 Kávészünet 
11:50-12:20 Dedinszky Ferenc „Biztonságos-e az Ügyfélkapu?”


12:20-12:50 Z. Karvalics László „Az univerzális kvantor rémuralma, avagy a veszélydiskurzusok logikai szerkezetéről”


12:50-14:00 Ebéd
14:00-14:30 Vajda Zsuzsanna „Kisvakond on-line. Kisgyermekek a számítógép előtt”


14:30-15:00 Szabó Endre Győző „Kit kérdezzen meg a felhasználó?”


15:00-15:30 Székely Iván “Kukkoló társadalom – avagy van-e még függöny a virtuális ablakunkon?”


15:30-17:00 Kerekasztal beszélgetés

A konferencián a részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. A részvételi szándékát legkésőbb 2009. május 18-ig küldje el az  NSZJT Titkárságára. On-line jelentkezés az NJSZT honlapján www.njszt.hu! Jelentkezését faxon (472-2739 telefonszámra) vagy e-mailben is elküldheti a titkarsag@njszt.hu címre az alábbi adatok megküldésével:
név, beosztás, a munkahely neve, telefonszám és e-mail cím megadásával, valamint nyilatkozat arról, hogy vegetáriánus menüt kér-e, illetve hozzájárul címadatainak a résztvevők listáján való közléséhez.

Az internet lélektana, avagy a pszichológia hálója
ápr 28th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

 

 

Az internet lélektana, avagy a pszichológia hálója

Galvács László


2004. március 20. 

Forrás: http://hirek.prim.hu/

Hogyan élünk, hogyan fejlődik személyiségünk? - ezt a pszichológia szerint környezetünk és öröklött tulajdonságaink határozzák meg. Az új információs és kommunikációs technológiák azonban alaposan megnehezítik a környezet korábban viszonylag egyértelmű fogalmának értelmezését. Az eredeti fizikai és szociális környezet (beleértve a társas interakciókat, a személyes kötődést) ugyanis megváltozhat, mást jelenthet, és másként hathat a virtuális világban, például az interneten. Szabó Győzőné pszichológussal megpróbálunk a hálóban vergődő ember lelkének mélyére ásni.     

- Csupán szerepet játszunk, vagy tényleg megváltozunk, amikor csatlakozunk az internetre?

- Míg a való világban az ember szorongástól szenved, fél az érzelmi függőségtől és az intimitástól, kapcsolatai felszínessé válnak, addig egyéb függőséget keres. Nem válunk új fajjá, amikor a kibertérbe lépünk, de pszichológiai jellemzőink online környezetben másként működnek. Az eltérő környezet az adott viselkedés megjelenését szükségszerűen módosítja. Fontosnak tartom ezt előre bocsátani, hiszen az ember a maga genotípusával mind a valós, mind a kibertérben ugyanaz, a tér, a környezet azonban más, és ez maghatározza a fenotípust, ahogyan a személy megjelenik és működik. Viselkedésével a neten ugyanazokat a pszichés szükségleteket elégíti ki más feltételek között.     

Az ember számára nem idegen ez az úgynevezett köztes tér, gondolkodása révén maga is teremt számtalan ilyet. A gyermeki psziché a mese hallgatása közben éli át a mesei kettős tudatot, az átjárhatóságot a mese világa és a valós világ között. A felnőtt számtalan köztes tér között képes közlekedni, miközben önmaga realitását megőrzi.

- Hogyan alakul az ember identitása a virtuális környezetben?

- Szereppróbálgatások előzik meg, s a számunkra fontos másiktól származó visszajelzések nyomán egy szerephez kapcsolódó viselkedés vagy beépül a személyiségünkbe, vagy elvetjük azt. Számunkra elfogadható visszajelzést rendszerint a szülők, a pedagógusok, a kortársak adnak, ennek során jellemző az értékelés, a kritika, ami növeli a szorongást, s szerepdiffúzióhoz, az identitás késői kialakulásához vezet. A kibertérben megjelenő anonimitás egyrészt megteremti a szabad próbálgatás lehetőségét, a szélsőséges helyzetekre adott visszajelzések megtapasztalását annak valóságos kockázata nélkül. Előnyös lehet, hogy a visszajelzések más kultúrák tagjaitól is érkezhetnek, s emiatt a készségek kialakítására szélesebb spektrumban kerülhet sor, valamint az egymásra hangolódás fejlesztheti az empátiás készséget. Másrészt azonban a kontroll csökkenése miatt a fiatalokat regresszióba sodorhatja, túl extrém próbálkozásokra sarkallva.

A saját identitással rendelkező személy képes az intimitás, a valakihez, a valahová tartozás kialakítására anélkül, hogy a személyiség feloldódásától kellene tartania. A neten viszonylag könnyű csoportokat keresni, barátságokat kialakítani, valahová tartozni. Általában egyszerre több csoportnak is tagjává lehet válni. Azonban nemcsak belépni könnyű ezekbe a helyzetekbe, hanem kilépni is belőlük, szinte következmények nélkül, ez pedig rossz stresszkezelési taktikára tanít: a problémahelyzetből való megszökésre.

Virtuális metakommunikáció?

- Beszédstílusunkat, nyelvhasználatunkat alapvetően a szerepek, a körülmények, a társas helyzetek, a társadalmi normák határozzák meg. Hogyan változik ez a hálón?

- Jellemző, hogy a mondatok rövidebbek lesznek, s fokozottan igaz, hogy csak az adott kontextusban érthetők. A csevegőszobákban a több szálon folyó események más-más vonulataira válaszolnak. Mivel az írás lényegesen lassabb a beszéd és még inkább a gondolkodás sebességénél, gyakorivá válik a betűszavak, rövidítések, illetve a szimbólumok, emotikonok használata, amelyekkel egész mondatokat lehet helyettesíteni.

- A társas kapcsolatok létesítésénél jelentős szerepet játszik az első találkozás első néhány másodperce, vagyis az első benyomás. Mi a helyzet egy "online személyiség" esetében? Miből vonhatunk le következtetéseket az interneten?

- A valós élethelyzetekben a metakommunikáció a meghatározó, ez azonban elektronikusan nem működik. Ezért észleljük a verbális csatorna alapján a másikat hűvösebbnek, feladatorientáltabbnak és kevésbé kontrolláltnak. Amit begépelünk, az nem egészen az, amit szemtől szemben mondanánk. A bólogatás, a pozitív visszajelzés, az egyetértés verbálisan nehezebben fejezhető ki. Hiányoznak azok a lehetőségek, amelyek használatát az érzelmi intelligencia teszi lehetővé. Ezért az emotikonokon túl egyre inkább tért hódítanak azok a rövid kifejezések, amelyek a tétovázást, a bizonytalanságot, a gondolkodást fejezik ki a téma kifejtése közben. Szerepük a gépelt szöveg udvariatlanságának csökkentése, illetve a stílus fölényességének enyhítése.

A valós kapcsolatokban az első benyomás kialakulása csak néhány másodpercet igényel, de igen sok csatornát vesz igénybe. Az interneten hosszabb ideig is tarthat a tapogatódzás, mivel kevesebb az árulkodó forrás. Ilyen például az e-mail cím. Nevet, nemet, tulajdonságot, nézetet, státust, szervezethez való tartozást árulhat el. A valós élethelyzetekben leginkább a nem és a kor alapján szokás a másik személyt besorolni valamilyen kategóriába. A neten ezek a jellemzők nem nyilvánvalóak, ezért gyakran rákérdezünk, ami nem számít olyan neveletlenségnek, mint a valós kapcsolatokban. De az internet lehetőséget ad e jellemzők megváltoztatására is. Oka nem egyszer a társas visszajelzések igénye és ezen keresztül az identifikációs folyamat segítése. Sokszor egyszerűen több segítséget várunk, és úgy gondoljuk, hogy például a női nem képviselőjeként erre inkább számíthatunk.

A saját weblap elkészítése bővebb bemutatkozásra ad lehetőséget, akár képek segítségével. Az oldal elkészítése hozzájárul énérzékenységünkhöz, hiszen olyan színben tüntethetjük fel magunkat, amilyenben szeretnénk, hogy mások lássanak.

- Kialakulhat-e egy "online személyiség", s az mennyiben azonos a valódival?

- Ennek megteremtése tanulási folyamat eredménye, hiszen szintén kapunk visszajelzéseket: mi az, amit a velünk kapcsolatban állók elfogadnak, megerősítenek, és mi az, amit elutasítanak. Ez a folyamat azonban lényegesen időigényesebb, és lassabban következik be, mint a szemtől szembeni helyzetekben. A háló e próbálgatások során gátlástalanabbá tesz bennünket, mivel részben elszigetel a következményektől, de megtaníthat arra is, hogy mi az, ami vállalható, és így mintegy bátorságot ad a valós helyzetekben való megmutatkozáshoz.

Nehéz észrevenni, ha a hálón félrevezetnek bennünket. Azok a jelek ugyanis, amelyek gyanút keltenek, mind nonverbálisak, mint a túlkontrollált mozgás, a beszédsebesség csökkenése, a több szünet, a magasabb hanglejtés, az arckifejezés apró elcsúszásai. A csoportpolarizáció jelensége viszont az interneten fokozottan érvényesül. A csoportvélemény a szélsőségek felé tolódik el, és még szélsőségesebb lesz, mint testközelben lenne, hiszen kevésbé kell felelősséget vállalni. Ugyanez igaz a másik irányban is, azaz ha előítéletünk mérsékelt, ez a csoporthatásra még inkább az lesz. A középmezőny tűnik el a rendszerből. Ellenvéleményünket is nagyobb valószínűséggel fogalmazzuk meg a neten, mint egyébként. Ha valaki valóságos helyzetben vállalja ellenvéleményét, annak nagyobb ellenállással kell számolnia, de nagyobb figyelmet is vált ki. Ezzel szemben aki a neten fejti ki ellenállását, arra nem figyelnek oda olyan mértékben, és lényegesen kisebb a kiváltott hatás is.

Agresszió és függőség

- Sokan azért ellenségei az internetnek, mert a sajtó és a közvélemény főleg a negatív hatásokat emlegeti, például az agresszivitás erősödését. Valóban ennyire veszélyes lenne a net?

- Az agresszió elméletei igen gazdagok, és a személyiség jellemzői, valamint a környezeti hatások egyaránt jelentősek a megjelenésében. Az agressziónak az állatvilágban szintén fontos szerepe van, azonban az azt leállító mechanizmusok rendkívül hatékonyak, amint az agresszió elérte célját. Az ember esetében a leállító mechanizmusok mintha kevésbé működnének. Ennek okai között feltehetően jelentős szerep jut az eszközhöz kötöttségnek. Míg test test ellen ezek a jelek jól érzékelhetők, addig egy bomba kioldása egyetlen kar meghúzásával történhet, s a végrehajtó személy szinte semmit nem él át agressziója hatásából. A hálón részben ugyanezzel a jelenséggel találkozunk. Megszűnik a közvetlen kapcsolat az agresszió kiváltója és elszenvedője között. Ezért tapasztaljuk azt, hogy az agresszió az interneten fokozott mértékben jelenik meg. Az eltérő környezetnek eltérő a hatása az örökletesen kódolt tulajdonságok megjelenésében. Egy templomban kevésbé vagyunk agresszívek, mint egy sportstadionban, és az interneten - vagy a telefonban - inkább, mint a közvetlen interakciókban. A távolság révén nagyobb védelmet élvezünk, és nem kell félnünk, hogy bántalmazóból bántalmazottá válunk.

- Létezik-e internetfüggőség, és ha igen, milyen okok válthatják ki? Mennyiben hasonlít ez más addikciókhoz?

- A függőségek kialakulását illetően többféle elmélet létezik, de abban valamennyi egyetért, hogy mind a kémiai anyagokhoz köthető, mind a szer nélküli, viselkedésbeli függőségek a valós helyzetekből való menekülést teszik lehetővé. Egy virtuális világba való menekülés lehetősége az internet segítségével kémiai anyag használata nélkül is adott. A netfüggőség kialakulásához több tényező is hozzájárulhat. Ilyen mindenekelőtt a könnyű elérhetőség: a nap bármely órájában lehetőséget ad a szükségletek azonnali kielégítésére. Ezzel mintegy erősíti az id (ösztönén) működését, a személy hedonisztikusságát. Növeli a kompetencia érzését, szélsőségesen a mindenhatósági, omnipotens fantáziákat. Kielégíti a kevésbé autonóm személy függőségi igényét, dependenciáját, miközben lehetőséget ad kevésbé kontrollált viselkedés megjelenítésére is (pl. fokozott agresszivitás, intimitáskeresés, identitáspróbálgatás).

A kutatók vizsgálataik során számos érdekességre figyeltek fel. Ivan Goldberg az internetes addikciós zavar diagnosztikai kritériumai közül kiemeli a megvonási tüneteket. Ilyen például a pszichomotoros nyugtalanság, a szorongás, a fantáziák, az internettel kapcsolatos álmok, vagy amikor gyakori hálólátogatók öntudatlanul gépelési mozdulatokat végeznek az ujjaikkal. Gyakori, hogy az előre eltervezettnél hosszabb időt töltenek a monitor előtt, sőt az okozott károk ellenére is folytatják a gép használatát. Seeman vizsgálatai szerint a dependencia kialakulását elősegíti a depresszió, a szociális fóbia, más addikciók, az impulzuskontroll zavara, a skizoid személyiség és az alacsony önértékelés.

Magyarországon a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központja végzett vizsgálatot az internetfüggőség témájában, közel 2000 fős mintát alapul véve. A válaszadók közel 14%-a fordult korábban pszichológushoz. 21%-nak volt az evéssel, 19%-nak más függőséggel kapcsolatos problémája. Ezek magasabb értékek, mint ami az átlagos populációnál tapasztalható. A problémás csoportba tartozók elsősorban nem információszerzésre vagy levelezésre használják a netet, hanem csevegésre, játékra.

Online terápia az univerzumban

- Előfordulhat, hogy éppen az internet által kínált névtelenség segít a problémák orvoslásában?

- Kétségtelen, hogy nemcsak a mentálhigiénés információt keresők száma nő, hanem azoké is, akik konkrét segítséget, tanácsadást, terápiát szeretnének kapni az interneten. Ráadásul az online terápia számos előnnyel járhat. Az emberek pontosabban és őszintébben képesek problémáikat megfogalmazni, mint szemtől szemben, a beszélgetés kevésbé kötődik konkrét időponthoz, és a szakember általában alacsonyabb árat kér, mint a valós rendelőben. Nem ritka az sem, hogy a páciensek a korábbi tapasztalataik miatt kerülik a hagyományos terápiás helyzetet, de az interneten igénybe veszik. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az árnyoldalak szerepe is jelentős. A pszichiáter feladata lényegesen nehezebb, mivel a metakommunikatív csatorna részben vagy teljesen hiányzik. Nehéz megítélni, hogy a páciens igazat mond-e, aki esetleg alá is becsülheti problémája fontosságát. Nehéz megítélni a változásra való motivációt is. Magyarországon inkább az elektronikus levelezéssel történő segítségadás a jellemző. Ennek formája alig különbözik az újságok hagyományos levelezési rovataitól. Lényeges azonban az adekvát szakember megtalálása, a válaszolás időtartama, ismétlődő jellege. Igen fontos, hogy gyakran már a kapcsolatfelvétel ténye, az, hogy más számára is érthetően meg kell fogalmazni a problémát, segíti a klienst a saját belső világából való kilépésben, más szempontjainak figyelembevételében. Előmozdítja a tárgyilagosság kialakulását, segíti a belső, diffúz tartalmak strukturálását, formázását, külsővé tételét.

A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az e-terápia jelentősége a kapcsolat felvételében, a kezdeti lépések megtételében van. Az online kezelés, amikor mind a páciens, mind az orvos a saját számítógépe előtt ül, egy időben, és ehhez szolgál keretül a chatszoba, már jobban leképezi a valós terápiás helyzetet, de eszközében más. A terápiás tér a hagyományos kezelésnél az a szoba, ahol tartózkodunk, ahol ugyanazok az ingerek érik a klienst és a gyógyítót. Az e-terápiánál a közös tér az univerzum.

- Hogyan értelmezhető a kiberterápia esetében a jelenlét, a hely és az idő?

- A valós terápia az itt és most helyzetében dolgozik. Ez azonban gyakorta illúzió, mivel bekövetkezhet a kliens regressziója, és így valahol máshol, a múltban szembesül a problémájával. Ugyanakkor az áttétel révén a terapeuta más személlyé válik a kliens életében. A kibertérben az orvos valóságos, a kliens valóságos, csak a tér nő meg közöttük. Az agy általánosítása révén képes valóságosnak venni azt, ami annak látszik. Legalábbis azokban az esetekben, amikor a kliens meg tudja különböztetni a valóságot a képzelettől. Ez a pszichotikusok esetében nem igaz, de a neurotikusoknál igen, és talán a borderline személyiségeknél is. Ebből az következik, hogy a pszichotikusok esetében nem működőképes a kiberterápia.

A szemtől szembeni helyzet elkerülése nagyban segítheti a fantázia működését, ami az értelmezések során előnyt jelent. Az indulatáttétel és viszont-indulatáttétel is könnyebben megjelenik, ha nem látjuk a másikat.

Realitás és álomvilág

- Segítségnek, önzetlenségnek tekinthető-e, ha a sorstársak egymásnak mondják el panaszaikat a hálón?

- A segítő csoportok működése a hálón pozitív jelenség. Ennek több oka van. A számítógép előtt könnyebb feltárulkozni. Már az is segít, ha találunk valakit, aki hasonló gondokkal küzd. A probléma leírása csökkentheti a hozzá kötődő indulatokat. A megbélyegzett csoportok tagjai különösen vonzódnak a virtuális csoporttársakhoz. A probléma vállalása a neten elősegíti a valós helyzetben való vállalást.

A férfiak szívesebben segítenek nőknek, elsősorban technikai jellegű kérdésekben, a nők pedig inkább érzelmi támogatást nyújtanak. A neten is azoknak segítünk szívesen, akiket magunkhoz hasonlónak érzünk.

Az internetes lehetőségek köre szédületes gyorsasággal nő. Szívesen hivatkozom Sternbergre, aki az intelligencia összetevőjének tekinti a változó és bizonytalan világhoz való alkalmazkodás képességét. A fiatalok ismerik és élvezik ezt a technikai környezetet, a középgeneráció számára azonban nem megspórolható feladat a megtanulása és alkalmazása. Az is látszik, hogy a technika tökéletesedésével az internetes környezet egyre inkább hasonlóvá válik a valóságoshoz. Ugyanakkor az emberi szükségletek csak a realitás talaján elégíthetők ki. Freud személyiségelmélete szerint az id, az ösztönén képes a vágyait primer megmunkálással a fantázia szintjén is kielégíteni. Az én, az ego azonban éhes, álmos, szomjas marad az álomban vagy fantáziában való kielégülés után.

http://hirek.prim.hu/

»  Substance:WordPress   »  Style:Ahren Ahimsa