SIDEBAR
»
S
I
D
E
B
A
R
«
Legendás terapeuták: Fritz Perls (1893 –1970) élete
aug 25th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Fritz Perls (1893 –1970)

Friederick Salomon Perls a huszadik századi pszichológia egyik eredeti egyénisége, 1893-ban a világvárosiasodó Berlin zsidó gettójában született, középosztálybeli zsidó család gyermekeként. Egy húga és egy nővére volt. Szülei sokat veszekedtek egymással. Perls a nővérét nem szerette, gyermekkorára mégis mint egy boldog időszakra emlékezik. Szeretett olvasni, az általános iskolában kitűnő tanuló volt. Apját „világfinak” nevezi, aki fiát egyrészt „kis senkinek” tartotta, másrészt rendszeresen magával vitte színházba, operába. Fritz rendkívül szerette a színházzal kapcsolatos játékokat.

kids.jpg

Else, Margariet és Frederick Perls, Németország, 1900

A középiskolában Perlsnek problémái voltak részben a konzervatív nevelési környezet, részben saját lázadó természete miatt. A középiskola harmadik osztályában kétszer megbukott, és serdülőként nehezére esett a tekintélynek engedelmeskedni. Később olyan gimnáziumba került, ahol a tanárok fontosabbnak tartották a diákok személyiségének fejlődését, mint a tananyag szigorú elsajátítását.

A középiskola befejezte után először jogi tanulmányokba kezdett, de aztán átiratkozott az orvosi egyetemre. Tanulmányait az I. világháború félbeszakította, amikor is orvostanhallgatóként a fronton harcolva szolgált a német hadseregben. A háború megrázó élménye maradandó hatással volt rá. 1921-ben szerezte meg orvosi diplomáját a Frederich Wilhelm Egyetemen, majd a pszichiátriára szakosodott. Bécsben valamint Berlinben pszichoanalizist tanult. 1925-től Perls maga is hét éven át tartó pszichoanalízisnek veti alá magát, így páciensként és ideggyógyászként ismerkedett meg ezen módszer lehetőségeivel és határaival. Analízisében Wilhelm Reich és Karén Horney vettek részt.

berlinben.jpg

Frederick Perls, Berlin, 1923

Egyéb forradalmi gondolkodókkal együtt pszichológiai kört hozott létre. Közöttük volt Salomo Friedländer, aki bevezette a „megkülönböztető gondolkodást”. Az ellentétekről való dialektikus gondolkodás nem fogta meg, szerinte az ellentétes pólusokat középen tartja egy kiegyensúlyozó, kreatív jellegű „középső-zérus pont”, amely lehetővé teszi mindkét pólus felfedezését, hogy az ember mindkettőt átölelhesse az egységben (Unity, Gestalt*), illetve hogy elkerülje a valamelyik oldallal való azonosulást.

Később fiatal pszichiáterként Frankfurtban, az Agysérült Katonák Intézetében vállalt állást, itt Perls az intézet igazgatójának Kurt Goldstein munkáját segítette, akitől megtanulta, hogy az embert ne különböző részekből álló valaminek, hanem komplett egységnek tekintse. Felfedezték, hogy minden organizmus azzal keresi a stabilitást, a harmóniát, hogy megpróbálja felülmúlni az akadályokat – ön-szabályozás, ön-aktualizálás, ön-felismerés –, amely egy emberi vágyhoz hasonlít, s ez a vágy azáltal ad értelmet az emberi létnek, hogy az éberré válik saját létezésére és felelősségére.

Fritz és Lore Posner (1905 –1990), mindketten Gestalt-pszichológiát tanultak és abból doktoráltak, 1930-ben házasodtak össze Frankfurtban, majd hamarosan lányuk született.

Park.jpg

Frederick és Laura Perls – Egy külvárosi berlini parkban, röviddel esküvőjük után, 1930

Egy ideig Bécsben éltek, onnan először Hollandiába majd 1933-ban,  a náci Németországból, családostul a dél-afrikai Johannesburgba menekült ahol pszichoanalitikusi állást talált. Feleségével, Laurával, mint korábban Németországban, itt is kiterjedt praxist építettek ki. A második világháború alatt ők vezették az Észak Afrikai Pszichoanalitikai Intézetet.

Itt született meg második gyermeke, fia Stephen, aki később maga is Gestalt terapeuta lett. A második világháború alatt a dél-afrikai hadsereg pszichiátereként szolgált.

paper.jpg

Dél Afrikában, 1940 körűl

Bár több éven át dolgozott a Freud-féle pszichoanalitikus technikával, sem a módszer, sem Freud elmélete nem ejtette úgy rabul, mint a Gestalt elveket hirdető neurológus, Kurt Goldstein tanai. Pártoló barátai közé tartozott Erich From és Freudot is személyesen ismerte. 1936-ban Perls részt vett egy nemzetközi pszichoanalitikus kongresszuson a csehországi Marienbadban, ahol találkozott Freuddal. A Freuddal folytatott eszmecsere után Perls minden erővel igyekezett bebizonyítani, hogy Freudnak nincs igaza és a pszichoanalízis rossz. Robbanékonysága, szókimondó természete sok nehézséget szerzett számára. Ekkortájt lépett saját útjára és kezdte megfogalmazni saját pszichológiai nézeteit és saját, a Gestalt-terápia módszerének kidolgozását. Perls víziója egyre inkább eltávolodott Freud azon alapvető ötletétől, hogy a szexuális energia és ösztön irányítja az emberi életet. Mindketten egyetértettek abban, hogy a gyermekkori tapasztalatoknak hatása van a felnőttkori viselkedésre, de Perls megtagadta a magyarázatot… Számára: a gyermek-tapasztalatai adtak jelentést az aktuális pszichodinamikus viselkedésnek. Módszerében a pszichoanalízis több elemét is megtalálhatjuk, elméletét azonban a freudi irányzat antitézisének tartja. Hasonlóan Carl Gustav Junghoz (1875 – 1961), Perls támogatta a terapeuta aktív attitűdjét és az élő tapasztalatra nagy hangsúlyt fektetett. Mindketten tanulmányozták a keleti filozófia alapjait: a Taoizmust és a Zen-Buddhizmust.

katonaság.jpg

Frederick Perls a Dél-Afrika-i hadsereg egyenruhájában, 1944

1947-ben Dél-Afrikából New Yorkba ment, majd egy év múlva családja is ki vándorolt Amerikába, ezt követően létrehozzák a New York-i Gestalt Terápiás Intézetet. Bár kezdetben gondolatait nem fogadták el, mégis Perls Amerikában szellemi értelemben hazatalált, hiszen az ott egyre népszerűbbé váló humanisztikus és egzisztenciális pszichológia a sajátjához nagyon hasonló emberképet hirdetett.

Nyc55.jpg

Frederick Perls, New York City, 1955

Perls ebben a közegben – jóllehet pszichoanalitikus alapokon, de erőteljes Gestalt és humanisztikus pszichológiai hatásra – formálta egyre pontosabbá terápiás elméletét és két terápiás technikáját, míg végül több évtizedes intenzív elméleti és gyakorlati munkásságának eredményeként megszületett a Gestalt-terápia.

A neves Esalen Intézetbe (55000 Highway 1, Big Sur, California 93920 (www.esalen.org) a humanisztikus pszichológia akkori fellegvárába 1964-ben települt át, ahol egyéni és csoport-terápiát folytatott, és Gestalt-terapeutákat képzett.

esalen2.jpg

Fritz Perls, első látogatásakor az Esalen Intézetbe, 1964

Hamarosan hírnévre tett szert Gestalt Therapy (Gestalt terápia, 1951) című könyve (társszerzők Hefferline és Goodman), a Gestalt Institutes (Gestalt intézetek) megalapítása, valamint a kaliforniai Big Sur-ben lévő Esalen Intézetben tartott előadásai és műhelyei révén. Itteni munkájának hatására válnak a Gestalt-terápia módszerei széles körben a hatvanas években ismertté, sőt divatossá mint alternatív irányzat. Ebből a műhelyből kerültek ki azok a tanítványai, akik napjainkra világszerte ismertté tették, és a gyakorlatban is meghonosították a Gestalt terápiát.

esalen3.jpg

Fritz Perls egy előadóval a 1967-es, Big Sur-i folkfesztiválon

Baez.jpg

Taj Mahal és Joan Baez a 1967-es, Big Sur-i folkfesztiválon, „One Hand Clapping.” Esalen Intézet – 1967

candle.jpg

Fritz Esalen-i dolgozószobájában – 1968

1969 májusában a kanadai Cowichanban Gestalt közösség szervezésébe fogott, ekkor kezdte el összeállítani a Gestalt-terápia alapvetése kötetet. Cowichan egy kis faházas tóparti falu, nyolcvan kilométerre északra British Columbia fővárosától, Victóriától Kanada délkeleti részén, ahol Fritz Gestalt közösséget szeretett volna létrehozni.

Spiff.jpg

„Csatába menet” – Esalen, 1969

Robert S. Spitzer, Perls közvetlen tanítványa és munkatársa szerint, Perlsnek nem sok előzetes elképzelése volt arról, hogy pontosan milyen is legyen ez a közösség. Azt remélte, hogy olyan életforma alakul majd ki, amely kedvez a fokozott tudatosságnak, hogy mindenki integrálni fogja személyisége megtagadott részeit és felelősséget vállal saját tudatossági szintjéért. Olyan központot akart létrehozni, ahol a terapeuták több hónapig élhetnének és tanulhatnának.
Perlst egyre jobban zavarta, hogy sok terapeuta utánozta a technikáit, de úgy, hogy nem sokat értettek az elméletéből. Olyan tananyagot akart kifejleszteni, amelyek gazdaságosan ötvözik személyes életfilozófiáját, valamint pszichoterápiájának elméletét és gyakorlatát. Fritz, Robert S. Spitzert kérte meg, hogy adja közre. „A terápia testközelből” című munkáját ami Cowichanban készített filmjei, előadás átiratai és az Alapvetés című könyvéből lett összeállítva. Spitzer pedig az ifjú Richard Bandlert kérte meg, hogy vállalja el az anyagok szerkesztését. Richard Bandler elvállalta.
Perls színészi alkat volt és szerette gondolatait nyilvánosság előtt bemutatni. Színpadi privát üléseiről volt híres, amely a kliensek és tanulók közönsége előtt zajlott. Laura Perls, aki régóta különvált Fritztől, végig támogatta férjét, egészen annak 1970-ben bekövetkezett haláláig. Perls életének sok személyes vonatkozású pillanatáról számol be In and Out of the Garbage Pail (Kint és bent a szemetesvödörben, 1972) című önéletrajzi művében.

lastfritz.jpg

Perls „a kis Fritz” bábuval az általa utoljára vezetett műhelyen Lexington, Massachusetts –1970, február

Perls alapgondolata az volt, hogy a pszichoterápiának nem csak arra kell törekednie, hogy segítsen az embereknek alkalmazkodni a társadalmi élet kihívásaihoz, hanem arra is, hogy a személyes fejlődés eszközévé és az elme valamint az érzelmek összehangolásának módszerévé váljék.
Perls meg volt győződve arról, hogy az embereknek bízniuk kell saját ösztöneikben, és élvezniük kell saját tapasztalataikat. Õ volt az egyik első terapeuta, aki a terápiában a reprezentációs rendszerek – vagyis a vizuális, auditív és kinesztetikus rendszerek – gondolatát alkalmazta. Õ is használta a személyiséget alkotó részek modelljét. Úgy vélte, a terápia egyik célja az, hogy a személyiség, vagyis az én egyes részei harmonikusan tudjanak együtt élni. Perls hű volt önmagához, megszakítás nélkül vitt végig elméleteken, meglátásokon és gyakorlati példákon át a végső konklúzióig: az ember teljes és egész, s egészsége egyes egyedül jelenben létének és tudatosságának kérdése.
Fritz sok forrásból és sokat merített, főleg a keleti vallásokból, a meditációból, a pszichedelikus szerekből és a testmunkából. De ami a legfontosabb: még két évtizedig élt, szeretett, harcolt és praktizált.. Fritz egyedi volt. Nem korlátozta az orvos, az ellenség, a karizmatikus kekeckedő, a szerető, a vén kujon, a művész vagy az író szerepe. Nem öregedett meg abban az értelemben, ahogyan mi nyugaton értjük, hanem egyre jobban tudott a jelenben élni és virtuóz módon gyakorolni művészeteit.

Fritz Perls Gestalt imája

Én Én vagyok és Te Te vagy,

Én nem azért vagyok a világon, hogy teljesítsem elvárásaidat,

Te nem azért vagy ezen a világon, hogy teljesítsd az én elvárásaimat.

Amennyiben együtt tudunk működni, remek,

amennyiben nem, az is rendben van.


* A „Gestalt” kifejezést már 1890-ben használta Chr. Von Ehrenfels, utalva ezzel arra, hogy „egy adott tárgy a maga teljességében minden esetben több részleteinek összességénél.

»  Substance:WordPress   »  Style:Ahren Ahimsa