SIDEBAR
»
S
I
D
E
B
A
R
«
Dr. SYLVIA FLEMING CROCKER újra Magyarországon, 2009. november 28-29., szombat-vasárnap
Sze 7th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Nagy örömmel értesítünk, hogy

Dr. Sylvia Fleming Crocker
a neves gestalt terapeuta
2009. november 28-29. szombat-vasárnap,
újra két napos gestalt műhelyt tart Magyarországom.
„Veszítsétek el az eszeteket, térjetek inkább magatokhoz!”
Fritz Perls
„Terapeutaként váljatok olyanná, mint a falu bolondja!”
– Sylvia Fleming Crocker
Nagy örömmel értesítjünk, hogy Sylvia Crocker, noveber végén újra tart Gestalt műhelyt tart Budapesten.
A  noveberi 2 napos műhely témája:
„A Gestalt álommunka pszichodramatikus megközelítésben” lesz.
Sylvia műhelyét elsősorban azoknak ajánljuk akik valamilyen segítő foglalkozásban, pszichológusként, terapeutaként, természetgyógyászként, pszichodramatistaként emberekkel dolgoznak vagy szeretnének dolgozni.
Sylvia Fleming Crocker
Sylvia, aki a klasszikus gestalt pszichoterápia kivételes képviselője évtizedeken keresztül dolgozott együtt Erving és Miriam Polsterrel, valamint Judith és George Brownnal, Fritz Perls legközelebbi tanítványaival. Mielőtt végleg, teljesen a gestalt pszichoterápiának szentelte volna életét, filozófiát és összehasonlító vallástörténetet tanított az Egyesült Államok különböző egyetemein.
Saját vallomása szerint, számára ez a „gondolkodás”-ról a „cselekvés”-re való áttérést jelentette. Saját gestalt praxist nyitott később Wyoming államban, Laramie-ban.
Ma Sylvia a világ országait járva tanítja a Gestalt pszichoterápia elméletét és gyakorlatát.
Sylvia Fleming Crocker a nagy sikert aratott: A Well Lived Life:

Essays in Gestalt Therapy, című könyv szerzője, számos publikációja, cikke jelent és jelenik meg.
Hamarosan lát napvilágot legújabb könyve, Az álom pszichodrámai megközelítése a terápiában címmel.
Perls, Hefferline és Goodman egy fél évszázaddal ezelőtt megszabták a gestalt terápia útját, melynek lényege; tényleges változásokat a jelenben, a kliens jelen pillanatbéli, valós életének feltárásával hozhatunk létre.
Sylvia ehhez a klasszikus alapálláshoz tér vissza, s megmutatja, miként tudjuk elegánsan, könnyedén és humorosan elérni a biztos célt. Miként tudunk embertársaink, klienseink számára hatékonyan pozitív változást biztosítani.
Sylvia az AAGT Association for the Advancement of Gestalt Therapy, alapító -, és a New York Institute of Gestalt Therapy rendes tagja.
Ken Wilber szerint, „Sylvia az egyetlen, aki filozófiai tudása segítségével valóságosan tudja összekapcsolni a gestalt pszichoterápiát korunk legújabb filozófiai irányzatával.”
A novemberi tréning részvételi díja: 66.000Ft.
Ha szeptember 30 -ig jelentkezik, akkor 20,000 Ft kedvezményt biztosítunk a részvételi díjból.  66.000 Ft helyett 46 000,- Ft
Ha okt-ig jelentkezik, akkor 10,000 Ft kedvezményt biztosítunk a részvételi díjból.  66.000 Ft helyett
56 000,- Ft
A program végén a résztvevők a 20 óra képzés elvégzését igazoló tanusítványt kapnak.
Jelentkezés
Részvételi szándékod véglegesítéséhez 6.000 Ft előleg befizetése szükséges, melyet postai, rózsaszín csekken, banki átutalással, vagy személyesen tehet meg.
A korlátozott férőhelyekre való tekintettel, foglalását jelentkezési sorrendben tudjuk elfogadni.
A Gestalt terápiáról bővebben: http://pszicholog.us/2009/08/13/gestalt-terapia/
Fritz Perls élete: http://pszicholog.us/2009/08/25/1098/
„Sylvia egy új fajta szintézist hozott létre, melyre mindannyian vártunk Perls, Hefferline és Goodman a „gestalt biblia” szerzői óta.”
– Richard Kitzler, a New York-i Institute of Gestalt Therapy legnevesebb trénere
„A Well-Lived Life, az oslói Gestalt Intézetben alaptankönyvünk volt. Sokan közülünk spontán kiáltottak fel: Ebből a könyvből értettem meg valójában, mi is az a Gestalt pszichoterápia.”
– Terezia Christiansen, Gestalt terapeuta, Norvégia
„Veszítsétek el az eszeteket, térjetek inkább magatokhoz!”
Itt 
tudsz 
jelentkezni:
Nemeskéri L. Péter
mobil.: 06 30-292 13 86
e-mail: nemeskeri.peter@gmail.com

Dr. Sylvia Fleming Crocker

a neves gestalt terapeuta

A Gestalt álommunka pszichodramatikus megközelítésben

címmel

DSC_0165

Sylvia Fleming Crocker, Budapesten, 2009 augusztus

2009. november 28-29. szombat-vasárnap,

újra, két napos gestalt műhelyt tart Magyarországon.

„Veszítsétek el az eszeteket, térjetek inkább magatokhoz!” – Fritz Perls

„Váljatok –terapeutaként – olyanná, mint a falu bolondja!” – Sylvia Fleming Crocker

a

A 2 napos műhely témája:

Álmainkon keresztül valódi énünk (self) az elidegenedett részeivel való egységet keresi és megoldást keres bizonyos feldolgozalan témákra, hogy ezáltal azokat élete szerves részévé tegye. Az álmok jelentése az álom részei között létrejövő kapcsolat és párbeszéd során bukkan elő.Bízom benne, sikerül más terapeutákat is arra bátorítanom, hogy használják ezt a dramatikus módszert a Gestált álommunkájuk során. – Sylvia Fleming Crocker

Bővebben itt olvashatsz Sylvia novemberi Gestalt tréningjéről: http://pszicholog.us/2009/09/07/sylvia-fleming-crocker-a-gestalt-alommunka-pszichodramatikus-megkozelitesben/

a

álom

Picasso: Áloma

Sylvia műhelyét elsősorban azoknak ajánljuk akik valamilyen segítő foglalkozásban, pszichológusként, terapeutaként, természetgyógyászként, pszichodramatistaként emberekkel dolgoznak vagy szeretnének dolgozni.

Sylvia Fleming Crocker

Sylvia, aki a klasszikus Gestalt pszichoterápia kivételes képviselője évtizedeken keresztül dolgozott együtt Erving és Miriam Polsterrel, valamint Judith és George Brownnal, Fritz Perls legközelebbi tanítványaival. Mielőtt végleg, teljesen a Gestalt pszichoterápiának szentelte volna életét, filozófiát és összehasonlító vallástörténetet tanított az Egyesült Államok különböző egyetemein.

Saját vallomása szerint, számára ez a „gondolkodás”-ról a „cselekvés”-re való áttérést jelentette. Saját Gestalt praxist nyitott később Wyoming államban, Laramie-ban.

Ma Sylvia a világ országait járva tanítja a Gestalt pszichoterápia elméletét és gyakorlatát.

Sylvia Fleming Crocker a nagy sikert aratott: A Well Lived Life:

Essays in Gestalt Therapy, című könyv szerzője, számos publikációja, cikke jelent és jelenik meg.

Hamarosan  napvilágot lát legújabb könyve, „Az álom pszichodramatikus megközelítése a terápiában” címmel.

Perls, Hefferline és Goodman egy fél évszázaddal ezelőtt megszabták a Gestalt terápia útját, melynek lényege; tényleges változásokat a jelenben, a kliens jelen pillanatbéli, valós életének feltárásával hozhatunk létre. Sylvia ehhez a klasszikus alapálláshoz tér vissza, s megmutatja, miként tudjuk elegánsan, könnyedén és humorosan elérni a biztos célt. Miként tudunk embertársaink, klienseink számára hatékonyan pozitív változást biztosítani. Sylvia az AAGT Association for the Advancement of Gestalt Therapy, alapító -, és a New York Institute of Gestalt Therapy rendes tagja.

Ken Wilber szerint, „Sylvia az egyetlen, aki filozófiai tudása segítségével valóságosan tudja összekapcsolni a Gestalt pszichoterápiát korunk legújabb filozófiai irányzatával.”

A novemberi tréning részvételi díja: 66.000Ft.

Ha október 15 -ig jelentkezik, akkor 20,000 Ft kedvezményt biztosítunk a részvételi díjból.  66.000 Ft helyett

46 000,- Ft

Ha október 30-ig jelentkezik, akkor 10,000 Ft kedvezményt biztosítunk a részvételi díjból.  66.000 Ft helyett 56 000,- Ft

Feliratkozom a GESTALT MŰHELY hírlevelére
E-mail:

Csoport meglátogatása

A képzés végén a résztvevők a 20 órás képzés elvégzését igazoló tanusítványt kapnak.

Jelentkezés

Részvételi szándékod véglegesítéséhez 6.000 Ft előleg befizetése szükséges, melyet postai, rózsaszín csekken, banki átutalással, vagy személyesen tehetsz meg.

A korlátozott férőhelyekre való tekintettel, foglalásodat jelentkezési sorrendben tudjuk elfogadni.

A Gestalt terápiáról bővebben: http://pszicholog.us/2009/08/13/gestalt-terapia/

Fritz Perlsről: http://pszicholog.us/2009/08/25/1098/

„Sylvia egy új fajta szintézist hozott létre, melyre mindannyian vártunk Perls, Hefferline és Goodman a „gestalt biblia” szerzői óta.”

– Richard Kitzler, a New York-i Institute of Gestalt Therapy legnevesebb trénere

„A Well-Lived Life, az oslói Gestalt Intézetben alaptankönyvünk volt. Sokan közülünk spontán kiáltottak fel: Ebből a könyvből értettem meg valójában, mi is az a Gestalt pszichoterápia.”

– Terezia Christiansen, Gestalt terapeuta, Norvégia

„Sylvia worshopján az elméleti és gyakorlati útmutatások tökéletes összhangban voltak. Ez az egyensúly, valamint a nagy szakmai tapasztalaton alapuló tudása mindenkit lebilincselt. Számomra a virtuóz tudás mellett a tapasztalható nyugodt és állandó megnyugtató és mégis élénk gondolati ritmus is sokat adott.”

– Honti Margó pszichológus

Itt tudsz jelentkezni:

Nemeskéri L. Péter

06 30-292 13 86

gestalt@pszicholog.us

Innen töltheted le a jelentkezési lapot


Feliratkozom a GESTALT MŰHELY hírlevelére
E-mail:

Csoport meglátogatása
Sylvia Fleming Crocker: A Gestalt álommunka pszichodramatikus megközelítésben
Sze 7th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Sylvia Fleming Crocker: A Gestalt álommunka pszichodramatikus megközelítésben

Az álommunkának ez a módszere a pszichodráma Gestalt változatát alkalmazza: a szerepcserét alkalmazva az álomlátó mondja ki az összes szót, ahelyett, hogy a többiekkel játszatná el azt a szerepet, amit az álomlátó leírása alapján rögtönöznének. Így minden álomanyag az álomlátótól származik, leggyakrabban az álomlátó egy lényegi üzenetet fedez fel az álommunkán keresztül. Mivel sok csoporttag ténylegesen a munka részévé válik, így ennek a megközelítésnek sokféle hozadéka van a terápiás csoportfolyamat életére.

Ez különösen erőteljes a visszatérő álmokkal való munkában, ahol is az álomlátó újra és újra arra kényszerül, hogy szembenézzen azokkal az egzisztenciális kérdésekkel, amelyek mindezidáig megoldatlanok vagy feldolgozatlanok maradtak.

Az a meglátásom, hogy az álomtevékenység a szervezet önszabályozó képességének megjelenési formája, valamint azonkésztetésnek is, hogy mindent egy működőképes egésszé formáljon.

Álmainkon keresztül valódi énünk (self) az elidegenedett részeivel való egységet és megoldást keres bizonyos feldolgozatlan témákra, hogy ezáltal azokat élete szerves részévé tegye. Az álmok jelentése az álom részei között létrejövő kapcsolat és párbeszéd során bukkan elő.

Bízom benne, sikerül más terapeutákat is arra bátorítanom, hogy használják ezt a dramatikus módszert Gestalt álommunkájuk során.

DSC_0170

Sylvia Fleming Crocker, Budapesten, 2009 augusztus


Itt tudsz jelentkeznia novemberi 28-29. tréningre:

Nemeskéri L. Péter

06 30-292 13 86

gestalt@pszicholog.us

Legendás terapeuták: Fritz Perls (1893 –1970) élete
aug 25th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Fritz Perls (1893 –1970)

Friederick Salomon Perls a huszadik századi pszichológia egyik eredeti egyénisége, 1893-ban a világvárosiasodó Berlin zsidó gettójában született, középosztálybeli zsidó család gyermekeként. Egy húga és egy nővére volt. Szülei sokat veszekedtek egymással. Perls a nővérét nem szerette, gyermekkorára mégis mint egy boldog időszakra emlékezik. Szeretett olvasni, az általános iskolában kitűnő tanuló volt. Apját „világfinak” nevezi, aki fiát egyrészt „kis senkinek” tartotta, másrészt rendszeresen magával vitte színházba, operába. Fritz rendkívül szerette a színházzal kapcsolatos játékokat.

kids.jpg

Else, Margariet és Frederick Perls, Németország, 1900

A középiskolában Perlsnek problémái voltak részben a konzervatív nevelési környezet, részben saját lázadó természete miatt. A középiskola harmadik osztályában kétszer megbukott, és serdülőként nehezére esett a tekintélynek engedelmeskedni. Később olyan gimnáziumba került, ahol a tanárok fontosabbnak tartották a diákok személyiségének fejlődését, mint a tananyag szigorú elsajátítását.

A középiskola befejezte után először jogi tanulmányokba kezdett, de aztán átiratkozott az orvosi egyetemre. Tanulmányait az I. világháború félbeszakította, amikor is orvostanhallgatóként a fronton harcolva szolgált a német hadseregben. A háború megrázó élménye maradandó hatással volt rá. 1921-ben szerezte meg orvosi diplomáját a Frederich Wilhelm Egyetemen, majd a pszichiátriára szakosodott. Bécsben valamint Berlinben pszichoanalizist tanult. 1925-től Perls maga is hét éven át tartó pszichoanalízisnek veti alá magát, így páciensként és ideggyógyászként ismerkedett meg ezen módszer lehetőségeivel és határaival. Analízisében Wilhelm Reich és Karén Horney vettek részt.

berlinben.jpg

Frederick Perls, Berlin, 1923

Egyéb forradalmi gondolkodókkal együtt pszichológiai kört hozott létre. Közöttük volt Salomo Friedländer, aki bevezette a „megkülönböztető gondolkodást”. Az ellentétekről való dialektikus gondolkodás nem fogta meg, szerinte az ellentétes pólusokat középen tartja egy kiegyensúlyozó, kreatív jellegű „középső-zérus pont”, amely lehetővé teszi mindkét pólus felfedezését, hogy az ember mindkettőt átölelhesse az egységben (Unity, Gestalt*), illetve hogy elkerülje a valamelyik oldallal való azonosulást.

Később fiatal pszichiáterként Frankfurtban, az Agysérült Katonák Intézetében vállalt állást, itt Perls az intézet igazgatójának Kurt Goldstein munkáját segítette, akitől megtanulta, hogy az embert ne különböző részekből álló valaminek, hanem komplett egységnek tekintse. Felfedezték, hogy minden organizmus azzal keresi a stabilitást, a harmóniát, hogy megpróbálja felülmúlni az akadályokat – ön-szabályozás, ön-aktualizálás, ön-felismerés –, amely egy emberi vágyhoz hasonlít, s ez a vágy azáltal ad értelmet az emberi létnek, hogy az éberré válik saját létezésére és felelősségére.

Fritz és Lore Posner (1905 –1990), mindketten Gestalt-pszichológiát tanultak és abból doktoráltak, 1930-ben házasodtak össze Frankfurtban, majd hamarosan lányuk született.

Park.jpg

Frederick és Laura Perls – Egy külvárosi berlini parkban, röviddel esküvőjük után, 1930

Egy ideig Bécsben éltek, onnan először Hollandiába majd 1933-ban,  a náci Németországból, családostul a dél-afrikai Johannesburgba menekült ahol pszichoanalitikusi állást talált. Feleségével, Laurával, mint korábban Németországban, itt is kiterjedt praxist építettek ki. A második világháború alatt ők vezették az Észak Afrikai Pszichoanalitikai Intézetet.

Itt született meg második gyermeke, fia Stephen, aki később maga is Gestalt terapeuta lett. A második világháború alatt a dél-afrikai hadsereg pszichiátereként szolgált.

paper.jpg

Dél Afrikában, 1940 körűl

Bár több éven át dolgozott a Freud-féle pszichoanalitikus technikával, sem a módszer, sem Freud elmélete nem ejtette úgy rabul, mint a Gestalt elveket hirdető neurológus, Kurt Goldstein tanai. Pártoló barátai közé tartozott Erich From és Freudot is személyesen ismerte. 1936-ban Perls részt vett egy nemzetközi pszichoanalitikus kongresszuson a csehországi Marienbadban, ahol találkozott Freuddal. A Freuddal folytatott eszmecsere után Perls minden erővel igyekezett bebizonyítani, hogy Freudnak nincs igaza és a pszichoanalízis rossz. Robbanékonysága, szókimondó természete sok nehézséget szerzett számára. Ekkortájt lépett saját útjára és kezdte megfogalmazni saját pszichológiai nézeteit és saját, a Gestalt-terápia módszerének kidolgozását. Perls víziója egyre inkább eltávolodott Freud azon alapvető ötletétől, hogy a szexuális energia és ösztön irányítja az emberi életet. Mindketten egyetértettek abban, hogy a gyermekkori tapasztalatoknak hatása van a felnőttkori viselkedésre, de Perls megtagadta a magyarázatot… Számára: a gyermek-tapasztalatai adtak jelentést az aktuális pszichodinamikus viselkedésnek. Módszerében a pszichoanalízis több elemét is megtalálhatjuk, elméletét azonban a freudi irányzat antitézisének tartja. Hasonlóan Carl Gustav Junghoz (1875 – 1961), Perls támogatta a terapeuta aktív attitűdjét és az élő tapasztalatra nagy hangsúlyt fektetett. Mindketten tanulmányozták a keleti filozófia alapjait: a Taoizmust és a Zen-Buddhizmust.

katonaság.jpg

Frederick Perls a Dél-Afrika-i hadsereg egyenruhájában, 1944

1947-ben Dél-Afrikából New Yorkba ment, majd egy év múlva családja is ki vándorolt Amerikába, ezt követően létrehozzák a New York-i Gestalt Terápiás Intézetet. Bár kezdetben gondolatait nem fogadták el, mégis Perls Amerikában szellemi értelemben hazatalált, hiszen az ott egyre népszerűbbé váló humanisztikus és egzisztenciális pszichológia a sajátjához nagyon hasonló emberképet hirdetett.

Nyc55.jpg

Frederick Perls, New York City, 1955

Perls ebben a közegben – jóllehet pszichoanalitikus alapokon, de erőteljes Gestalt és humanisztikus pszichológiai hatásra – formálta egyre pontosabbá terápiás elméletét és két terápiás technikáját, míg végül több évtizedes intenzív elméleti és gyakorlati munkásságának eredményeként megszületett a Gestalt-terápia.

A neves Esalen Intézetbe (55000 Highway 1, Big Sur, California 93920 (www.esalen.org) a humanisztikus pszichológia akkori fellegvárába 1964-ben települt át, ahol egyéni és csoport-terápiát folytatott, és Gestalt-terapeutákat képzett.

esalen2.jpg

Fritz Perls, első látogatásakor az Esalen Intézetbe, 1964

Hamarosan hírnévre tett szert Gestalt Therapy (Gestalt terápia, 1951) című könyve (társszerzők Hefferline és Goodman), a Gestalt Institutes (Gestalt intézetek) megalapítása, valamint a kaliforniai Big Sur-ben lévő Esalen Intézetben tartott előadásai és műhelyei révén. Itteni munkájának hatására válnak a Gestalt-terápia módszerei széles körben a hatvanas években ismertté, sőt divatossá mint alternatív irányzat. Ebből a műhelyből kerültek ki azok a tanítványai, akik napjainkra világszerte ismertté tették, és a gyakorlatban is meghonosították a Gestalt terápiát.

esalen3.jpg

Fritz Perls egy előadóval a 1967-es, Big Sur-i folkfesztiválon

Baez.jpg

Taj Mahal és Joan Baez a 1967-es, Big Sur-i folkfesztiválon, „One Hand Clapping.” Esalen Intézet – 1967

candle.jpg

Fritz Esalen-i dolgozószobájában – 1968

1969 májusában a kanadai Cowichanban Gestalt közösség szervezésébe fogott, ekkor kezdte el összeállítani a Gestalt-terápia alapvetése kötetet. Cowichan egy kis faházas tóparti falu, nyolcvan kilométerre északra British Columbia fővárosától, Victóriától Kanada délkeleti részén, ahol Fritz Gestalt közösséget szeretett volna létrehozni.

Spiff.jpg

„Csatába menet” – Esalen, 1969

Robert S. Spitzer, Perls közvetlen tanítványa és munkatársa szerint, Perlsnek nem sok előzetes elképzelése volt arról, hogy pontosan milyen is legyen ez a közösség. Azt remélte, hogy olyan életforma alakul majd ki, amely kedvez a fokozott tudatosságnak, hogy mindenki integrálni fogja személyisége megtagadott részeit és felelősséget vállal saját tudatossági szintjéért. Olyan központot akart létrehozni, ahol a terapeuták több hónapig élhetnének és tanulhatnának.
Perlst egyre jobban zavarta, hogy sok terapeuta utánozta a technikáit, de úgy, hogy nem sokat értettek az elméletéből. Olyan tananyagot akart kifejleszteni, amelyek gazdaságosan ötvözik személyes életfilozófiáját, valamint pszichoterápiájának elméletét és gyakorlatát. Fritz, Robert S. Spitzert kérte meg, hogy adja közre. „A terápia testközelből” című munkáját ami Cowichanban készített filmjei, előadás átiratai és az Alapvetés című könyvéből lett összeállítva. Spitzer pedig az ifjú Richard Bandlert kérte meg, hogy vállalja el az anyagok szerkesztését. Richard Bandler elvállalta.
Perls színészi alkat volt és szerette gondolatait nyilvánosság előtt bemutatni. Színpadi privát üléseiről volt híres, amely a kliensek és tanulók közönsége előtt zajlott. Laura Perls, aki régóta különvált Fritztől, végig támogatta férjét, egészen annak 1970-ben bekövetkezett haláláig. Perls életének sok személyes vonatkozású pillanatáról számol be In and Out of the Garbage Pail (Kint és bent a szemetesvödörben, 1972) című önéletrajzi művében.

lastfritz.jpg

Perls „a kis Fritz” bábuval az általa utoljára vezetett műhelyen Lexington, Massachusetts –1970, február

Perls alapgondolata az volt, hogy a pszichoterápiának nem csak arra kell törekednie, hogy segítsen az embereknek alkalmazkodni a társadalmi élet kihívásaihoz, hanem arra is, hogy a személyes fejlődés eszközévé és az elme valamint az érzelmek összehangolásának módszerévé váljék.
Perls meg volt győződve arról, hogy az embereknek bízniuk kell saját ösztöneikben, és élvezniük kell saját tapasztalataikat. Õ volt az egyik első terapeuta, aki a terápiában a reprezentációs rendszerek – vagyis a vizuális, auditív és kinesztetikus rendszerek – gondolatát alkalmazta. Õ is használta a személyiséget alkotó részek modelljét. Úgy vélte, a terápia egyik célja az, hogy a személyiség, vagyis az én egyes részei harmonikusan tudjanak együtt élni. Perls hű volt önmagához, megszakítás nélkül vitt végig elméleteken, meglátásokon és gyakorlati példákon át a végső konklúzióig: az ember teljes és egész, s egészsége egyes egyedül jelenben létének és tudatosságának kérdése.
Fritz sok forrásból és sokat merített, főleg a keleti vallásokból, a meditációból, a pszichedelikus szerekből és a testmunkából. De ami a legfontosabb: még két évtizedig élt, szeretett, harcolt és praktizált.. Fritz egyedi volt. Nem korlátozta az orvos, az ellenség, a karizmatikus kekeckedő, a szerető, a vén kujon, a művész vagy az író szerepe. Nem öregedett meg abban az értelemben, ahogyan mi nyugaton értjük, hanem egyre jobban tudott a jelenben élni és virtuóz módon gyakorolni művészeteit.

Fritz Perls Gestalt imája

Én Én vagyok és Te Te vagy,

Én nem azért vagyok a világon, hogy teljesítsem elvárásaidat,

Te nem azért vagy ezen a világon, hogy teljesítsd az én elvárásaimat.

Amennyiben együtt tudunk működni, remek,

amennyiben nem, az is rendben van.


* A „Gestalt” kifejezést már 1890-ben használta Chr. Von Ehrenfels, utalva ezzel arra, hogy „egy adott tárgy a maga teljességében minden esetben több részleteinek összességénél.

Gestalt terápia (képek és gondolatok a Gestalt terápiáról)
aug 13th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Képek és gondolatok a Gestalt terápiáról

A világ képei nem automatikusan, hanem szelektíven hatolnak belénk. Nem látunk, hanem keresünk, kutatunk valamit, tapogatózunk valami után. Nem a világ összes hangjait halljuk, hanem hallgatódzunk.

– Fritz Perls

Fritz Perls

Fritz Perls 1970-ben

„A mai átlagember alacsony hatásfokú életet él. Bár nem nagyon szenved, mégis keveset tud arról, hogyan kell igazán kreatívan élni. A világ óriási lehetőségeket kínál számára, amelyekkel gazdagíthatná és élvezetesebbé tehetné az életét, mégis céltalanul kóborol, nem igazán tudja, mit akar. Nincs benne igazi lelkesedés. Úgy tűnik, mintha sokat tevékenykedne, de arckifejezése arról tanúskodik, hogy kiveszett belőle az igazi érdeklődés az iránt, amit tesz. Ügyesen beszél a gondjairól, de megbirkózni nem tud velük. A Gestalt-terápia életre kívánja kelteni az embereket és meg szeretné tanítani nekik, hogyan használhatják velük született lehetőségeiket. Ez a könyv az emberi viselkedés egész témakörének viszonylag új megközelítésmódját tárja fel – mind tényszerűen, mind lehetőségként. Szeretném összeegyeztetni az elméletet ugyanennek az elméletnek a mindennapi életre és a pszichoterápiás technikákra való gyakorlati alkalmazásával.”

Részlet Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése, terápia testközelben című könyv bevezetőjéből


A Gestalt terápia
Fritz Perls .jpg
A világ képei nem automatikusan, hanem szelektíven hatolnak belénk. Nem látunk, hanem keresünk, kutatunk valamit, tapogatózunk valami után. Nem a világ összes hangjait halljuk, hanem hallgatódzunk.
– Fritz Perls
inner_peace__24x30

Gestalt és álom

A gestalt célja, hogy ne automatikusan éljük életünket. Sokan úgy érzik, hogy az idő csak egy kis részében élnek a jelenben; ha ezt hosszabb ideig teszik tudatosan, az jelentős áttörést jelenthet. A teljes tudatosság és figyelem Perls szerint megold egy problémát és nem racionalizálja azt. Legtöbben azt tapasztaljuk, hogy azok a részeink, amiket el akarunk tüntetni, mindig visszatérnek. A tudatosság szándékos csökkentése, vagy az elfojtás azt jelenti, hogy soha nem tudunk változtatni az adott problémán és soha nem leszünk képesek megoldani azt. Perls szerint, ha valami szörnyűség történt a múltban, azt teljesen be kell hoznunk a jelenbe, akár újra kell játszanunk, hogy „a miénk” legyen. Ha megpróbálunk nem tudomást venni róla, az tovább erősíti a problémát.

Perls szerint az egészséges felnőttek nem vetnek ki magukból minden gyermekit. A spontaneitás a képzelet, a kíváncsiság és a rácsodálkozás olyan tulajdonságok, amiket mindannyiunknak meg kell tartanunk – ahogy minden nagy művész és tudós tette –, ebben ne bénítson minket a „felelősség” és az, hogy mindig mindennek igyekszünk értelmet találni.A gyermekek még játék közben is komolyabban viselkednek a felnőtteknél. Lehet, hogy szeszélyből félbehagynak valamit, de amíg azzal foglalkoznak, semmi más nem számít. A tehetséges embereknél jellemzően megmaradt ez a közvetlen tudatosság, de rengeteg gyakran általában nem érdekli eléggé az, amit csinál.Perls rámutatott, hogy a mit „felelősségnek” hiszünk, gyakran csak azt jelenti, hogy kizárjuk magunkat az élet intenzív megéléséből. Perls szavaival: a felnőttek többségének megrögzött megfontoltsága, a konkrétumokhoz való merev kötődése, elkötelezettséghiánya túlzott felelősségérzete neurotikus tünet? ezzel szemben a spontaneitás, a fantázia, a megfontoltság és a játékosság, az értelmek közvetlen kifejezése, vagyis a gyermekekre jellemző tulajdonságok egészségesek.”

Részlet Tom Butler Bowdon 50 Psicchology Classics művéből

gestalt terápia

Fritzcigarro

Fritz cigizik

A gestalt terápia  elnevezés azt sugallja, hogy egy akadémikus lélektani elméletre épülő klinikai pszichológiai módszerről van szó – ám ez így nem pontos. Ami a „terápia” kifejezést illeti, a Gestalt terápia valóban pszichológiai módszer, de nem szigorúan véve klinikai gyógyító eljárás. Bár lelki, kapcsolati, magatartásbeli problémákat segít orvosolni, azt nem a hagyományos gyógyítás értelmében teszi. Ugyanis, míg az orvos, vagy klinikai pszichológus betegségként viszonyul ezekhez a problémákhoz (amiket diagnosztizálni, majd meggyógyítani kell), a Gestalt terápia másként jár el. …

A problémákra nem betegségként tekint, hanem rendszer-zavarként. Úgy gondolkodik, hogy az ember a környezetével és a saját testi-lelki folyamataival közös egységet képező rendszer, amely önmagát működteti. Ha probléma van, – a rendszer működésében zavar támad – ezt magának a személynek kell megoldania. A terapeuta csupán segít láttatni a zavar, az elakadás pontjait, és segít „szerszámot” találni a zavar elhárításához.

Ennek a segítő eljárásnak a kidolgozója és névadója a németországi születésű Frederick (Fritz) PERLS volt. Perls azért adta módszerének a Gestalt terápia nevet, mert korának nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató Gestaltlélektan szellemisége állt legközelebb az ő saját emberképéhez. A Gestalt-elmélet legfontosabb gondolata, hogy noha az ember részfolyamatokból tevődik össze, az egész organizmus több, mint a részek összege. Az ember egy olyan „holisztikus egység”, amely az „egész” törvényei szerint működteti és fejleszti önmagát. Ebből következően csupán a részek feltérképezésével soha nem érthetjük meg az „egész” működését. A holisztikus nézőpont szerint probléma esetén nem holmi „meghibásodott részt” kell keresnünk, hanem mindig az egész rendszert kell szem előtt tartanunk, ha a rendszer egészséges működését akarjuk elősegíteni.

fritz-perls-big

munka közben, 1969

A Gestalt-terápia kulcsfogalma az „egészlegesség”.

Ennek a fogalomnak a jelentősége bárki előtt világossá válik, ha belegondol, vajon nála mennyire vannak harmóniában a testi, érzelmi, fogalmi és viselkedéses folyamatai. Gondoljunk csak néhány jól ismert magyar szólásra: „Bort iszik és vizet prédikál”, „Néz, de nem lát”, vagy hogy pozitív jelentésű példánk is legyen: „Ami a szívén, az a száján”. Hiteles, egészséges személyiségnek egyértelműen csak azt az embert tarthatjuk, aki képes az utolsó példa szerint élni. És ami ehhez még ugyancsak hozzá tartozik: egy közösség is csak akkor tartható egészségesnek, ahol a közösség tagjai őszinték lehetnek. Ahol az embereknek sem önmagukat, sem másokat nem kell becsapniuk ahhoz, hogy érvényesüljenek.

Perls számos kiváló technikát dolgozott ki, amelyek segítségével felismerhetjük, hol és hogyan bomlik fel a folyamataink egysége – pl. hogyan és mikor üzen mást a testünk, mint a szavaink, anélkül, hogy ezt mi magunk észrevennénk –, és hogyan lehet ezeket összhangba hozni.

A Gestalt terápia – még, ha csoporttal dolgozik is – mindenek előtt az egyének belső folyamatait segít rendezni. A fókuszban tehát az egyének belső folyamatai állnak. A különös és izgalmas azonban éppen az, hogy amikor az egyén harmonizálódik, akkor a kapcsolatok, a más emberekhez való viszonyok is rendeződnek.

Perls, más humanisztikus pszichológusokhoz hasonlóan azt hirdette, hogy akkor működik egészségesen egy közösség (egy társadalom), ha az egyén a maga egyediségének teljességében illeszkedhet be a többiek színes, sokarcú világába. A Gestalt terápia ehhez próbál segítséget adni.

Részlet V. Komlósi Annamária  dolgozatából

Fritz Perls: Gestalt Ima
aug 13th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Gestalt ima


Fritz Perls

j

Én én vagyok. Te te vagy.

Nem azért vagyok ezen a világon,

hogy az elvárásaid szerint éljek,

és te sem azért vagy ezen a világon,

hogy az elvárásaim szerint élj.

Te te vagy és én én vagyok.

Ha így egymásra találunk, az csodálatos.

Ha mégsem, akkor nincs mit tennünk.

– Fritz Perls- Gestalt ima

– Fritz Perls- Gestalt ima

Erzsébeth királynő és Fülöp herceg a Gestalt serlegben…
aug 13th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

queens_speech_1

II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg a Gestalt serlegben

A serleg gestaltpszichológiai nézőpontból a figura és háttér megcserélhetőségét illusztrálja. Megfigyelhetjük, hogy előtérként vagy a világos területet (a vázát), vagy a sötét területet (a két profilt) észleljük, de egyszerre csak az egyiket.Ezt a vázát II. Erzsébet királynő kapta ezüslakodalmára. Az egyik profil a királynőé, a másik Fülöp hercegé.

»  Substance:WordPress   »  Style:Ahren Ahimsa