SIDEBAR
»
S
I
D
E
B
A
R
«
Döbbenetes statisztikák
nov 3rd, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Döbbenetes statisztikák
1. Magyarország népessége
2001: 10 millió 200 ezer,
2008: 10 millió 40 ezer.
2. Házasságkötés
2001: 44 ezer házasságkötés,
2007: 29 ezer házasságkötés.
3. Gyermek
Magyarországon a nők 1/3-a nem szül gyermeket.
A 18 éven aluliak száma 2 millió 150 ezer.
100 megszületett gyermekre 70 terhesség-megszakítás jut. 3 gyermek közül
legalább 1 olyan anyától születik, akinek nincsen férje. 850 ezer gyermek –
öt gyermek közül kettő – szegénységben él. Nem jut hozzá ahhoz a megfelelő
mennyiségű és minőségű mindennapi táplálékhoz sem, amely elengedhetetlen
feltétele, hogy felnőtt korában erős és egészséges emberként élhessen,
dolgozhasson.
4. Válás
2001: 1000 házasságkötésre 559 válás,
2007: 1000 házasságkötésre 610 válás.
5. Mennyiből?
2008-ban a nettó átlagkereset 115 ezer forint.
Az élelmiszer ára 2007 júniusa és 2008 júniusa között 14%-kal emelkedett.
– Egy kiló búzából, rozsból, adalékanyagok hozzáadása nélkül készített
kenyér ára 300-400 Ft.
– Egy liter 3,6%-os zsírtartalmú, eredeti tartalmától meg nem fosztott tej
250-300 Ft.
– Egy kiló jó minőségű sertéshús ára 1200 Ft.
– Egy kiló jó minőségű hazai gyümölcs – őszibarack, málna, szamóca – ára
600-800 Ft.
– Egy liter üzemanyag 320 Ft.
– Egy közepes méretű lakás havi távfűtési díja – éves átlagot számolva –
20.000 Ft.
– Egy közepes méretű lakás bérleti díja 60 000 Ft.
– Egy közepes méretű lakás átlagára 15 millió forint.
6. Minimálbér
1998: 19 ezer Ft, 2002: 50 ezer Ft, 2008: 69 ezer Ft.
7. Nyugdíjban
Közel 3 millió nyugdíjas él Magyarországon. Közülük 2 millió töltötte be a
nyugdíjkorhatárt.
A létminimum összege 2007-ben 60 ezer forint volt.
A nyugdíj minimális összege 29 ezer forint.
A nyugdíj átlagos összege 74 ezer forint.
A 3 millió nyugdíjas közül 100 ezer nyugdíjas kap havonta 150 ezer
forintnál magasabb nyugdíjat.
8. Szociális otthon
2001: 74 ezer fő, 2006: 84 ezer fő.
9. Szegénység
2001: 1,7 millió ember élt létminimumon, Magyarországon. 2008: 3,1 millió
ember él létminimumon, Magyarországon.
10. Munkanélküliség
2001: 5,8% (240 ezer ember), 2008: 8,1% (340 ezer ember). A munkájukat
elveszített emberek átlagosan 15 hónap alatt találnak új munkahelyet.
11. Foglalkoztatottság
100 munkaképes korú magyar ember közül 57 dolgozik. (Szlovákiában 100 ember
közül 61.)
12. Szociális segély
153 000 család (kb. 700 000 ember) hónapról hónapra segélyből él. A
segélyezettek 40%-a 30 évnél fiatalabb.
13. Hogyan?
A háztartások havi bevételük 23%-át élelmiszer vásárlására, 27%-át lakásuk
fenntartására, 15%-át hiteleik törlesztésére, 14%-át közlekedésre, 7%-át
hírközlésre fordítják. Marad 14% ruházkodásra, egészségmegőrzésre és
gyógykezelésre, oktatásra,
pihenésre és szórakozásra, megtakarításra
14. Fogyasztás
2001 – 2006.
tej 67 liter/fő/év 58 liter/fő/év
hal 5 kg/fő/év 1,8 kg/fő/év
zöldség 61 kg/fő/év 54 kg/fő/év
15. Szellemi táplálék
Könyvek:
2007-ben átlagosan minden magyar állampolgár 7000 forintot költött
könyvvásárlásra. (Dohány jövedéki adójára átlagosan minden magyar
állampolgár 20 000 forintot költött.)
Újságok
Havonta egy újságot vásárolnak átlagban a magyar emberek.
Múzeumok
2001 óta negyedével lett kevesebb a magyar múzeumok száma. 2007-ben 57
múzeumot záratott be a kormány.
Színházak
10 millió magyar ember közül 6 millió nem jár színházba, 10 millió magyar
ember 4 millió színházjegyet vásárol egy évben .
Mozgókép
2000: 16 millió mozilátogató, 2007: 9,8 millió mozilátogató.
16. Orvos
2001: Magyarországon 38 000 orvos dolgozott.
2007: Magyarországon 33 000 orvos dolgozott.
17. Társadalmi kórkép – 2008
5 400 000 túlsúlyos,
3 050 000 rendszeres dohányos,
1 000 000 alkoholbeteg,
1 000 000 cukorbeteg,
1 000 000 depressziós,
1 806 000 rokkant nyugdíjas,
1 650 000 tüdőbeteg,
10 ezer megszüntetett kórházi ágy.
18. Rokkantak
1990-ben 540 ezer rokkant nyugdíjas élt Magyarországon.
2007-ben 810 ezer rokkant nyugdíjas élt Magyarországon.
19. Közlekedési balesetek
2001: 2100 ittasan okozott közlekedési baleset történt Magyarországon.
2006: 2800 ittasan okozott közlekedési baleset történt.
20. Öngyilkosság
Magyarországon naponta 7 ember öli meg saját magát. Magyarországon a
legtöbb ember a dél-alföldi tanyavilágban öli meg magát. 2001-ben a
dél-alföldi régióban 105 pszichiátriai kórházi ágy jutott
250 ezer emberre. 2008-ban a dél-alföldi régióban 36 pszichiátriai kórházi
ágy jutott 250 ezer emberre.
21. Rák
100 000 magyar ember közül 2007-ben 346 ember halt meg rákban.
100 000 Európai Unióban élő ember közül 2007-ben 227 ember halt meg rákban.
22. Rákgyógyítás
Rákbetegek gyógyítására Magyarország betegenként átlagosan 49 eurót költ.
23. Táppénzes napok száma
2001: 43 millió nap, 2006: 36 millió nap.
24. Gyógyszerkassza
2001: 200 milliárd forint hiány,
2006: 400 milliárd forint hiány.
25. Gyógyszerár
2001: 1400 Ft/doboz átlagára,
2006: 2000 Ft/doboz átlagár.
26. Magyar egészségügy kiadásai
950 milliárd forint/év.
27. Állami adósságtörlesztés
Évente átlagosan 1200 milliárd forintot költünk Magyarország olyan
kölcsöneinek törlesztésére, amely kölcsönök felvételéről soha senki nem
kérdezte meg a magyar embereket. Mennyi pénz ez? Jelenleg minden adófizető
havonta 25 000 forintot fizet a soha el nem fogyó adósságra.
28. Adó
Magyarországon 100 forint jövedelemből 70 forintot elvesz az állam adóba.
Ausztriában 100 euró jövedelemből 43 euró az adó.
Szlovákiában 100 korona jövedelemből 30 korona az adó.
29. A kontár kormányzás ára, I.
Ha a 2002-es választásokat követő kormányok semmit sem csinálnak, egyetlen
döntést nem hoznak, akkor ma a magyar államadósság 17 ezermilliárd forint
helyett 9 ezermilliárd forint.
30. A kontár kormányzás ára, II.
A Világbank tanulmánya szerint a magyar gazdaságnövekedési lehetősége
2001-ben: 4,0-5,0 százalék volt.
Megvalósult: 4,0 százalék.
2007-ben: 3,5-4,5 százalék volt.
Megvalósult: 0,8 százalék.
31. Államadósság
2002. május: 8 400 milliárd Ft (840 000 Ft/fő)
2002. december: 9 000 milliárd Ft (900 000 Ft/fő)
2003: 11 000 milliárd Ft (1 millió 100 ezer Ft/fő)
2004: 12 500 milliárd Ft (1 millió 250 ezer Ft/fő)
2005: 13 000 milliárd Ft (1 millió 300 ezer Ft/fő)
2006: 16 000 milliárd Ft (1 millió 600 ezer Ft/fő)
2007: 16 500 milliárd Ft (1 millió 650 ezer Ft/fő)
2008 nyara: 17 000 milliárd Ft (1 millió 700 ezer Ft/fő)
32. Állami költségvetés
2001: bevétel: 3841 Mrd; kiadás: 4322 Mrd; 1 évi hiány: 481 Mrd,
2007: bevétel: 6669 Mrd; kiadás: 8326 Mrd; 1 évi hiány: 1656 Mrd.
33. Államháztartási hiány
2000: 3 százalék,
2006: 9,2 százalék.
34. Korrupció
Korrupt az a személy, aki – közvetlen vagy közvetett önérdekből – megszegi
a közösségi együttélés egy vagy több olyan szabályát, amelynek
érvényesítéséért ő a felelős (Lasswell, 1930).
2001 Transparency International: Magyarország 99 ország közül a 31 . a
korrupciós fertőzöttséget tekintve;
2005 Transparency International: Magyarország 99 ország közül a 42 . a
korrupciós fertőzöttséget tekintve;
2006 A Transparency International Hungary – támogatás híján – magyarországi
működését befejezni kényszerült.
2007 Közpénzek tisztességtelen megszerzéséért 7000 millió forint bírságot
róttak ki autópálya építő cégekre Magyarországon.
2008 Közpénzek tisztességtelen odaadásáért egyetlen egy embert sem vontak
felelősségre 2007/2008-ban Magyarországon. (De sajnos sok 100milliókat
tesznek zsebre feketén a politikusok önkormányzati vezetők és más magas
döntéshozók, a közvagyon elkótyavetyélésével, vagy más csalásokkal,
korrupcióval és banki stb ügyletekkel kapcsolatosan (a kárt az adófizetők
pénzéből megfizetjük mi) ők maximum kapnak egy 3milliós bírságot 9 év után
mint Princ G. Postabank), de mi lesz a Bp. VII. és VI. kerületben áron alul
elpasszolt óriási értékű milliárdos ingatlanokkal, amikről önkormányzati
vezetők döntöttek.)
35. Analfabétizmus
2008-ban Magyarországon legalább 100 ezer analfabéta él.
36. Funkcionális analfabétizmus
2008-ban Magyarországon több mint 1 millió funkcionális analfabéta él. Ők
azok, akik iskolai bizonyítványuk szerint tudnak írni, olvasni, számolni,
ám ezek a készségeik ismereteik megújítására, bővítésére nem elegendők.
37. Kisebbség
100 cigány gyermek közül
44 végzi el az általános iskolát,
20 kisegítő iskolát végez,
11 középiskolát végez,
1 szerez főiskolai vagy egyetemi diplomát.
38. Alapfokú oktatás
Az általános iskolát végzettek egyharmada funkcionális analfabéta.
2001: 90 ezer tanító, tanár dolgozott,
2007: 78 ezer tanító, tanár dolgozott.
39. Szakmunkásképzés
1990: 225 ezer diák tanult szakiskolában,
2006: 134 ezer diák tanult szakiskolában.
40. Felsőoktatás
Magyarországon 73 egyetem és főiskola működik, amelyekben 490 ezer fiatal
számára volna hely,
380 ezer fiatal tanul egyetemen, főiskolán. A diákok 50%-a kifizeti az
egyetemi/főiskolai képzés teljes díját(költségtérítéses képzés). 2004 óta a
felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma folyamatosan csökken. Az
államilag finanszírozott felsőoktatási helyeken a diákoknak az
alapképzésben 105 ezer forint tandíjat kell tanévenként fizetniük;
a diákoknak a mesterképzésben 150 ezer forint tandíjat kell tanévenként
fizetniük (a minimálbér 2008-ban Magyarországon bruttó 65 ezer forint).
41. Kutatásra-fejlesztésre
2001: A GDP (éves bruttó hazai termék) 1,9%-a,
2008: A GDP (éves bruttó hazai termék) 0,9%-a.
42. Magyar tudósok külföldre vándorlása
2005: A külföldön hosszú távra berendezkedett – hazatérésüket nem tervező –
magyar tudósok aránya 60%.
2008: A külföldön hosszú távra berendezkedett – hazatérésüket nem tervező –
magyar tudósok aránya 75%.
4 frissen megszerzett magyar természettudományos diplomás közül legalább 1
külföldre vándorol.
És ezen felül minden tehetséges magyar fiatal orvos külföldre megy mert az
itteni fizetésük helyett 9szer nagyobb fizetést és sokkal jobb
munkakörülményeket kapnak nyugateurópában vagy tengerentúl . Sajnos , pedig
oktatásukat mi â013az adófizetők közösen finanszíroztuk 6 évig.
43. Tudományos kutatók
1990: 36 ezer kutató foglalkozott kutatás-fejlesztéssel,
2006: 26 ezer kutató foglalkozott kutatás-fejlesztéssel.
44. Magyarország gazdasági versenyképessége
2000: 26. hely,
2007: 47. hely.
45. Közéleti aktivitás 2007-ben
100 adózó közül 17-en rendelkeztek adójuk 1 százalékáról . ( De mert pl. az
a sok Kényszer vállalkozó aki EVA-t fizet és úgy adózik annak nem engedi az
adótörvény , hogy a személyes befizetett adójából 1 % ot jutasson a civil
alapítványoknak â013 akik saját életünket â013és lakókörnyezetünket kicsit
feljavíthatnák és ahol tényleg a kis civil szervezetek maguk költhetnék el
pozitívabban a pénzt arra ami jobbítja környezetünket â013 és nem a
nagypolitika herdálná el a pénzt â013 oda amit nem is látunk â013 ha lehet
a saját és minisztériumi haverjaik nagyobb juttatásaira és új luxusautóikra
â013 a mostani gazdasági helyzetben. Pedig előbb saját költségeiket kellene
mérsékelniük â013 és nem a 13. havi nyugdíjat elvenni meg acsaládi pótlékot
megadóztatni. talán a veszteséges MÁV és BKV vezérigazgatói nem kellene
sok10 milliós prémiumokat kapjanak év végén a havi (amúgy sem alacsony)
munkabérükön felül.)
46. Jövő
Növekedési előrejelzés 2009-re
Lengyelország 5%
Csehország 5%
Szlovénia 4%
Románia 6,5%
Bulgária 7%
Magyarország 3%
47. Élet/halál
Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legrövidebb az emberek
várható élettartama.
Veszélyzónában Magyarország
Magyarország a 13. helyen áll a veszélyesnek minősített országok
rangsorában. Szégyenszemre olyan országokkal kerültünk egy társaságba, mint
a gyakorlatilag a polgárháború szélén táncoló Pakisztán vagy a
kommunizmusból éledező, évszázadok óta fejletlen Vietnam.
Kivonat: Csendes Csaba írásából a Hitel c. folyóirat legutóbbi számából. (A
cikk még a pénzügyi válság előtt készült.)
MNM Hírlevél
http://akikorankell.blogspot.com/2008/11/kivonat-csendes-csaba-rsbl-hitel-c.
html<http://akikorankell.blogspot.com/2008/11/kivonat-csendes-csaba-rsbl-hitel-c.%0Ahtml>

Döbbenetes statisztikák

1. Magyarország népessége

2001: 10 millió 200 ezer,

2008: 10 millió 40 ezer.

2. Házasságkötés

2001: 44 ezer házasságkötés,

2007: 29 ezer házasságkötés.

3. Gyermek

Magyarországon a nők 1/3-a nem szül gyermeket.

A 18 éven aluliak száma 2 millió 150 ezer. 100 megszületett gyermekre 70 terhesség-megszakítás jut. 3 gyermek közül legalább 1 olyan anyától születik, akinek nincsen férje. 850 ezer gyermek – öt gyermek közül kettő – szegénységben él. Nem jut hozzá ahhoz a megfelelő mennyiségű és minőségű mindennapi táplálékhoz sem, amely elengedhetetlen feltétele, hogy felnőtt korában erős és egészséges emberként élhessen, dolgozhasson.

4. Válás

2001: 1000 házasságkötésre 559 válás,

2007: 1000 házasságkötésre 610 válás.

5. Mennyiből?

2008-ban a nettó átlagkereset 115 ezer forint.

Az élelmiszer ára 2007 júniusa és 2008 júniusa között 14%-kal emelkedett.

– Egy kiló búzából, rozsból, adalékanyagok hozzáadása nélkül készített

kenyér ára 300-400 Ft.

– Egy liter 3,6%-os zsírtartalmú, eredeti tartalmától meg nem fosztott tej

250-300 Ft.

– Egy kiló jó minőségű sertéshús ára 1200 Ft.

– Egy kiló jó minőségű hazai gyümölcs – őszibarack, málna, szamóca – ára

600-800 Ft.

– Egy liter üzemanyag 320 Ft.

– Egy közepes méretű lakás havi távfűtési díja – éves átlagot számolva –

20.000 Ft.

– Egy közepes méretű lakás bérleti díja 60 000 Ft.

– Egy közepes méretű lakás átlagára 15 millió forint.

6. Minimálbér

1998: 19 ezer Ft, 2002: 50 ezer Ft, 2008: 69 ezer Ft.

7. Nyugdíjban

Közel 3 millió nyugdíjas él Magyarországon. Közülük 2 millió töltötte be a

nyugdíjkorhatárt.

A létminimum összege 2007-ben 60 ezer forint volt.

A nyugdíj minimális összege 29 ezer forint.

A nyugdíj átlagos összege 74 ezer forint.

A 3 millió nyugdíjas közül 100 ezer nyugdíjas kap havonta 150 ezer

forintnál magasabb nyugdíjat.

8. Szociális otthon

2001: 74 ezer fő, 2006: 84 ezer fő.

9. Szegénység

2001: 1,7 millió ember élt létminimumon, Magyarországon. 2008: 3,1 millió

ember él létminimumon, Magyarországon.

10. Munkanélküliség

2001: 5,8% (240 ezer ember), 2008: 8,1% (340 ezer ember). A munkájukat

elveszített emberek átlagosan 15 hónap alatt találnak új munkahelyet.

11. Foglalkoztatottság

100 munkaképes korú magyar ember közül 57 dolgozik. (Szlovákiában 100 ember

közül 61.)

12. Szociális segély

153 000 család (kb. 700 000 ember) hónapról hónapra segélyből él. A

segélyezettek 40%-a 30 évnél fiatalabb.

13. Hogyan?

A háztartások havi bevételük 23%-át élelmiszer vásárlására, 27%-át lakásuk

fenntartására, 15%-át hiteleik törlesztésére, 14%-át közlekedésre, 7%-át hírközlésre fordítják. Marad 14% ruházkodásra, egészségmegőrzésre és gyógykezelésre, oktatásra, pihenésre és szórakozásra, megtakarításra

14. Fogyasztás

2001 – 2006.

tej 67 liter/fő/év 58 liter/fő/év

hal 5 kg/fő/év 1,8 kg/fő/év

zöldség 61 kg/fő/év 54 kg/fő/év

15. Szellemi táplálék

Könyvek:

2007-ben átlagosan minden magyar állampolgár 7000 forintot költött

könyvvásárlásra. (Dohány jövedéki adójára átlagosan minden magyar

állampolgár 20 000 forintot költött.)

Újságok

Havonta egy újságot vásárolnak átlagban a magyar emberek.

Múzeumok

2001 óta negyedével lett kevesebb a magyar múzeumok száma. 2007-ben 57

múzeumot záratott be a kormány.

Színházak

10 millió magyar ember közül 6 millió nem jár színházba, 10 millió magyar

ember 4 millió színházjegyet vásárol egy évben .

Mozgókép

2000: 16 millió mozilátogató, 2007: 9,8 millió mozilátogató.

16. Orvos

2001: Magyarországon 38 000 orvos dolgozott.

2007: Magyarországon 33 000 orvos dolgozott.

17. Társadalmi kórkép – 2008

5 400 000 túlsúlyos,

3 050 000 rendszeres dohányos,

1 000 000 alkoholbeteg,

1 000 000 cukorbeteg,

1 000 000 depressziós,

1 806 000 rokkant nyugdíjas,

1 650 000 tüdőbeteg,

10 ezer megszüntetett kórházi ágy.

18. Rokkantak

1990-ben 540 ezer rokkant nyugdíjas élt Magyarországon.

2007-ben 810 ezer rokkant nyugdíjas élt Magyarországon.

19. Közlekedési balesetek

2001: 2100 ittasan okozott közlekedési baleset történt Magyarországon.

2006: 2800 ittasan okozott közlekedési baleset történt.

20. Öngyilkosság

Magyarországon naponta 7 ember öli meg saját magát. Magyarországon a

legtöbb ember a dél-alföldi tanyavilágban öli meg magát. 2001-ben a

dél-alföldi régióban 105 pszichiátriai kórházi ágy jutott

250 ezer emberre. 2008-ban a dél-alföldi régióban 36 pszichiátriai kórházi

ágy jutott 250 ezer emberre.

21. Rák

100 000 magyar ember közül 2007-ben 346 ember halt meg rákban.

100 000 Európai Unióban élő ember közül 2007-ben 227 ember halt meg rákban.

22. Rákgyógyítás

Rákbetegek gyógyítására Magyarország betegenként átlagosan 49 eurót költ.

23. Táppénzes napok száma

2001: 43 millió nap, 2006: 36 millió nap.

24. Gyógyszerkassza

2001: 200 milliárd forint hiány,

2006: 400 milliárd forint hiány.

25. Gyógyszerár

2001: 1400 Ft/doboz átlagára,

2006: 2000 Ft/doboz átlagár.

26. Magyar egészségügy kiadásai

950 milliárd forint/év.

27. Állami adósságtörlesztés

Évente átlagosan 1200 milliárd forintot költünk Magyarország olyan kölcsöneinek törlesztésére, amely kölcsönök felvételéről soha senki nem kérdezte meg a magyar embereket. Mennyi pénz ez? Jelenleg minden adófizető havonta 25 000 forintot fizet a soha el nem fogyó adósságra.

28. Adó

Magyarországon 100 forint jövedelemből 70 forintot elvesz az állam adóba.

Ausztriában 100 euró jövedelemből 43 euró az adó.

Szlovákiában 100 korona jövedelemből 30 korona az adó.

29. A kontár kormányzás ára, I.

Ha a 2002-es választásokat követő kormányok semmit sem csinálnak, egyetlen döntést nem hoznak, akkor ma a magyar államadósság 17 ezermilliárd forint helyett 9 ezermilliárd forint.

30. A kontár kormányzás ára, II.

A Világbank tanulmánya szerint a magyar gazdaságnövekedési lehetősége

2001-ben: 4,0-5,0 százalék volt.

Megvalósult: 4,0 százalék.

2007-ben: 3,5-4,5 százalék volt.

Megvalósult: 0,8 százalék.

31. Államadósság

2002. május: 8 400 milliárd Ft (840 000 Ft/fő)

2002. december: 9 000 milliárd Ft (900 000 Ft/fő)

2003: 11 000 milliárd Ft (1 millió 100 ezer Ft/fő)

2004: 12 500 milliárd Ft (1 millió 250 ezer Ft/fő)

2005: 13 000 milliárd Ft (1 millió 300 ezer Ft/fő)

2006: 16 000 milliárd Ft (1 millió 600 ezer Ft/fő)

2007: 16 500 milliárd Ft (1 millió 650 ezer Ft/fő)

2008 nyara: 17 000 milliárd Ft (1 millió 700 ezer Ft/fő)

32. Állami költségvetés

2001: bevétel: 3841 Mrd; kiadás: 4322 Mrd; 1 évi hiány: 481 Mrd,

2007: bevétel: 6669 Mrd; kiadás: 8326 Mrd; 1 évi hiány: 1656 Mrd.

33. Államháztartási hiány

2000: 3 százalék,

2006: 9,2 százalék.

34. Korrupció

Korrupt az a személy, aki – közvetlen vagy közvetett önérdekből – megszegi a közösségi együttélés egy vagy több olyan szabályát, amelynek érvényesítéséért ő a felelős (Lasswell, 1930).

2001 Transparency International: Magyarország 99 ország közül a 31 . a korrupciós fertőzöttséget tekintve;

2005 Transparency International: Magyarország 99 ország közül a 42 . a korrupciós fertőzöttséget tekintve;

2006 A Transparency International Hungary – támogatás híján – magyarországi működését befejezni kényszerült.

2007 Közpénzek tisztességtelen megszerzéséért 7000 millió forint bírságot róttak ki autópálya építő cégekre Magyarországon.

2008 Közpénzek tisztességtelen odaadásáért egyetlen egy embert sem vontak felelősségre 2007/2008-ban Magyarországon. (De sajnos sok 100milliókat tesznek zsebre feketén a politikusok önkormányzati vezetők és más magas döntéshozók, a közvagyon elkótyavetyélésével, vagy más csalásokkal, korrupcióval és banki stb ügyletekkel kapcsolatosan (a kárt az adófizetők pénzéből megfizetjük mi) ők maximum kapnak egy 3milliós bírságot 9 év után mint Princ G. Postabank), de mi lesz a Bp. VII. és VI. kerületben áron alul elpasszolt óriási értékű milliárdos ingatlanokkal, amikről önkormányzati vezetők döntöttek.)

35. Analfabétizmus

2008-ban Magyarországon legalább 100 ezer analfabéta él.

36. Funkcionális analfabétizmus

2008-ban Magyarországon több mint 1 millió funkcionális analfabéta él. Őkazok, akik iskolai bizonyítványuk szerint tudnak írni, olvasni, számolni, ám ezek a készségeik ismereteik megújítására, bővítésére nem elegendők.

37. Kisebbség

100 cigány gyermek közül 44 végzi el az általános iskolát, 20 kisegítő iskolát végez, 11 középiskolát végez, 1 szerez főiskolai vagy egyetemi diplomát.

38. Alapfokú oktatás

Az általános iskolát végzettek egyharmada funkcionális analfabéta.

2001: 90 ezer tanító, tanár dolgozott,

2007: 78 ezer tanító, tanár dolgozott.

39. Szakmunkásképzés

1990: 225 ezer diák tanult szakiskolában,

2006: 134 ezer diák tanult szakiskolában.

40. Felsőoktatás

Magyarországon 73 egyetem és főiskola működik, amelyekben 490 ezer fiatal számára volna hely, 380 ezer fiatal tanul egyetemen, főiskolán. A diákok 50%-a kifizeti az egyetemi/főiskolai képzés teljes díját(költségtérítéses képzés). 2004 óta a

felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma folyamatosan csökken. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeken a diákoknak az alapképzésben 105 ezer forint tandíjat kell tanévenként fizetniük; a diákoknak a mesterképzésben 150 ezer forint tandíjat kell tanévenként fizetniük (a minimálbér 2008-ban Magyarországon bruttó 65 ezer forint).

41. Kutatásra-fejlesztésre

2001: A GDP (éves bruttó hazai termék) 1,9%-a,

2008: A GDP (éves bruttó hazai termék) 0,9%-a.

42. Magyar tudósok külföldre vándorlása

2005: A külföldön hosszú távra berendezkedett – hazatérésüket nem tervező – magyar tudósok aránya 60%.

2008: A külföldön hosszú távra berendezkedett – hazatérésüket nem tervező – magyar tudósok aránya 75%.

4 frissen megszerzett magyar természettudományos diplomás közül legalább 1 külföldre vándorol.

És ezen felül minden tehetséges magyar fiatal orvos külföldre megy mert az

itteni fizetésük helyett 9szer nagyobb fizetést és sokkal jobb

munkakörülményeket kapnak nyugateurópában vagy tengerentúl . Sajnos , pedig

oktatásukat mi â013az adófizetők közösen finanszíroztuk 6 évig.

43. Tudományos kutatók

1990: 36 ezer kutató foglalkozott kutatás-fejlesztéssel,

2006: 26 ezer kutató foglalkozott kutatás-fejlesztéssel.

44. Magyarország gazdasági versenyképessége

2000: 26. hely,

2007: 47. hely.

45. Közéleti aktivitás 2007-ben

100 adózó közül 17-en rendelkeztek adójuk 1 százalékáról . ( De mert pl. az a sok Kényszer vállalkozó aki EVA-t fizet és úgy adózik annak nem engedi az adótörvény , hogy a személyes befizetett adójából 1 % ot jutasson a civil alapítványoknak â013 akik saját életünket â013és lakókörnyezetünket kicsit feljavíthatnák és ahol tényleg a kis civil szervezetek maguk költhetnék el pozitívabban a pénzt arra ami jobbítja környezetünket â013 és nem a nagypolitika herdálná el a pénzt â013 oda amit nem is látunk â013 ha lehet a saját és minisztériumi haverjaik nagyobb juttatásaira és új luxusautóikra 013 a mostani gazdasági helyzetben. Pedig előbb saját költségeiket kellene mérsékelniük â013 és nem a 13. havi nyugdíjat elvenni meg acsaládi pótlékot megadóztatni. talán a veszteséges MÁV és BKV vezérigazgatói nem kellene sok10 milliós prémiumokat kapjanak év végén a havi (amúgy sem alacsony) munkabérükön felül.)

46. Jövő

Növekedési előrejelzés 2009-re

Lengyelország 5%

Csehország 5%

Szlovénia 4%

Románia 6,5%

Bulgária 7%

Magyarország 3%

47. Élet/halál

Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legrövidebb az emberek várható élettartama.

Veszélyzónában Magyarország

Magyarország a 13. helyen áll a veszélyesnek minősített országok rangsorában. Szégyenszemre olyan országokkal kerültünk egy társaságba, mint a gyakorlatilag a polgárháború szélén táncoló Pakisztán vagy a kommunizmusból éledező, évszázadok óta fejletlen Vietnam.

Kivonat: Csendes Csaba írásából a Hitel c. folyóirat legutóbbi számából. (A cikk még a pénzügyi válság előtt készült.)

http://akikorankell.blogspot.com/2008/11/kivonat-csendes-csaba-rsbl-hitel-c.

html<http://akikorankell.blogspot.com/2008/11/kivonat-csendes-csaba-rsbl-hitel-c.%0Ahtml>

Megérthetjük az állatok nyelvét?
okt 22nd, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Megérthetjük az állatok nyelvét?
Amikor a papagájok beszélnek, a gorillák jelbeszéddel érintkeznek, feltámad bennünk az ösztönös vágy, hogy válaszoljunk nekik, sőt, hogy szóba elegyedjünk velük. Létezik-e azonban az állatvilágban valódi nyelvhasználat, amelynek révén bepillantást nyerünk az állatok gondolatvilágába?
A nyelvhasználat csírái
A legtöbb vadon élő állat valamilyen formában kommunikál egymással. Érintkezésük kódját nehéz megfejteni. Lehet, hogy az állati kommunikáció nem több, mint az érzelmi állapotok közvetítése, a félelem, izgatottság, düh és persze a veszélyérzet egyszerű, de hatásos közlése.
Dr. Marc Hauser a Harvard Egyetem pszichológia professzora, az állati kommunikáció szakértője így vélekedik erről: „Az állatok közti kommunikációt a következőképpen határoznám meg: olyan információcsere két vagy több egyed között, amelynek során az információt küldő egyed valamilyen formában megpróbálja befolyásolni a fogadó magatartását”
Mézkalauz
A Kenya északi részén elterülő száraz bozótvidék egyik tollas lakója mesteri módon befolyásolja más fajok viselkedését. Ismerkedjenek meg a feketetorkú mézkalauzzal!
Elsősorban rovarokkal táplálkozik, de kedvencei a méhek petéi és lárvái. Ennek a csemegének a megszerzéséhez azonban segítségre szorul. A madár élénk csicsergéssel hívja fel magára a Boran törzs tagjainak a figyelmét. A bennszülöttek tisztában vannak vele, hogy a madár különleges csemegéhez juttatja őket. A mézkalauz gyakran megáll, hogy az emberek könnyebben követhessék. A bennszülötteknek élénk füttyökkel kell a madár tudtára hozni, hogy még mindig követik. Mikor a méhek fészkét megtalálták, a madár biztonságos távolságból figyeli, ahogy az emberek szembeszállnak a feldühödött méhekkel. Végezetül az íratlan szabályoknak megfelelően a bennszülöttek bőkezűen megjutalmazzák a nyomravezetőt.
A feketetorkú mézkalauz próba-szerencse útján megtanulta, hogy csicsergéssel ingyen vacsorához juthat. Az emberek és állatok közti tudatos információcsere azonban ennél sokkal magasabb színvonalú is lehet.

Megérthetjük az állatok nyelvét?

Amikor a papagájok beszélnek, a gorillák jelbeszéddel érintkeznek, feltámad bennünk az ösztönös vágy, hogy válaszoljunk nekik, sőt, hogy szóba elegyedjünk velük. Létezik-e azonban az állatvilágban valódi nyelvhasználat, amelynek révén bepillantást nyerünk az állatok gondolatvilágába?

A nyelvhasználat csírái

A legtöbb vadon élő állat valamilyen formában kommunikál egymással. Érintkezésük kódját nehéz megfejteni. Lehet, hogy az állati kommunikáció nem több, mint az érzelmi állapotok közvetítése, a félelem, izgatottság, düh és persze a veszélyérzet egyszerű, de hatásos közlése.

Dr. Marc Hauser a Harvard Egyetem pszichológia professzora, az állati kommunikáció szakértője így vélekedik erről: „Az állatok közti kommunikációt a következőképpen határoznám meg: olyan információcsere két vagy több egyed között, amelynek során az információt küldő egyed valamilyen formában megpróbálja befolyásolni a fogadó magatartását”

Mézkalauz

A Kenya északi részén elterülő száraz bozótvidék egyik tollas lakója mesteri módon befolyásolja más fajok viselkedését. Ismerkedjenek meg a feketetorkú mézkalauzzal!

Elsősorban rovarokkal táplálkozik, de kedvencei a méhek petéi és lárvái. Ennek a csemegének a megszerzéséhez azonban segítségre szorul. A madár élénk csicsergéssel hívja fel magára a Boran törzs tagjainak a figyelmét. A bennszülöttek tisztában vannak vele, hogy a madár különleges csemegéhez juttatja őket. A mézkalauz gyakran megáll, hogy az emberek könnyebben követhessék. A bennszülötteknek élénk füttyökkel kell a madár tudtára hozni, hogy még mindig követik. Mikor a méhek fészkét megtalálták, a madár biztonságos távolságból figyeli, ahogy az emberek szembeszállnak a feldühödött méhekkel. Végezetül az íratlan szabályoknak megfelelően a bennszülöttek bőkezűen megjutalmazzák a nyomravezetőt.

A feketetorkú mézkalauz próba-szerencse útján megtanulta, hogy csicsergéssel ingyen vacsorához juthat. Az emberek és állatok közti tudatos információcsere azonban ennél sokkal magasabb színvonalú is lehet.

A teljes cikk itt olvasható

A pszichoterápia alapvető emberi jog
okt 6th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

A pszichoterápia alapvető emberi jog

Nagy-Britanniában a közeljövőben a betegek alanyi jogon jár majd a pszichoterápiás kezelés. A tervekről Lord Richard Layard, az LSE professzora számolt be a Torinóban tartott pszichoszomatikai világkonferencián.A programban 3500 kognitív viselkedésterápiában (CBT) jártas szakembert képeznek ki.

A célra elkülönített 230 millió euró 60 százalékát intenzív, rövidebb ideig tartó, 40 százalékát alacsony intenzitású és hosszabb ideig tartó terápiát nyújtó szakemberek képzésére fordítják.

A program segítségével a brit egészségügyi rendszerben megalakult a hangulati zavarokkal és szorongással küszködőket ellátó terápiás központok hálózata. A kezdeményezést nagy egyetértéssel fogadták mind a betegek, mind az orvosok. A hangulatjavító és szorongásoldó pszichotrop gyógyszerek hatása csak korlátozott, mivel ez a szedéstől függ. A pszichoterápia hatása tartós, és míg korábban csak a tehetősebbek számára volt elérhető, most majd széles körben hozzájuthatnak a rászorulók.

Virginia Satir: Én én vagyok
okt 2nd, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Én én vagyok.
Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én magam választottam.
Én rendelkezem mindenemmel –
a testemmel és annak minden mozdulatával;
az elmémmel, valamennyi gondolatommal és ötletemmel;
a szememmel és a képekkel, melyeket észrevesz;
az érzéseimmel, legyen bár az harag, öröm, csüggedés, szeretet, csalódottság, vagy izgalom;
a számmal és minden szóval, ami elhagyja, akár udvarias, akár durva, kedves, helyénvaló vagy sem;
a hangommal, legyen az hangos vagy kellemes;
minden cselekedetemmel, függetlenül attól, hogy saját magamra vagy másokra irányul.
Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, reményeimet és félelmeimet. Az enyémek győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim.
Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit.
Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat. Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, amit lényemhez megfelelőnek bizonyult, és kitalálhatok valami újat ahelyett, amitől elfordultam.
Érzékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyemet, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe.
Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat.
Én én vagyok, és így vagyok jó.
(Virginia Satir (eredeti nevén: Virginia M. Pagenkopf) 1916. június 26-án született az egyesült államokbeli Neillsville-ben (Wisconsin állam) első gyermekként, egy ötgyermekes farmercsaládban. Noha csekély korkülönbséggel következtek utána a testvérei, Virginia kezdettől fogva a „legidősebb” felelősségével érzett és viseltetett irántuk. A farmon töltött gyermekkorát fontos és hasznos tapasztalatként élte meg, ami a szakmai munkáját is gyakran segítette.Virginia Satir 1988. szeptember 10-én hunyt el, az utolsó óráiban is szeretetteli és gondoskodó családtagokkal és barátokkal körülvéve. (Csak egyetlen példa: egyfajta szimbolikus analógiaként szokta említeni a családja egykori sokfunkciós vasfazekát, amelyben a legkülönfélébb dolgokat tartották: a szappantól a frissen szedett virágokig, hol ezt, hol azt. Jó illusztráció volt ez a „személyiség mint tartály” értelmezésére: csak rajtunk múlik, hogy mit tartunk önmagunkban – haragot, bánatot vagy éppen a pozitív értékeinket.)

Én én vagyok…

Virginia Satir

Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én magam választottam.

Én rendelkezem mindenemmel –

a testemmel és annak minden mozdulatával;

az elmémmel, valamennyi gondolatommal és ötletemmel;

a szememmel és a képekkel, melyeket észrevesz;

az érzéseimmel, legyen bár az harag, öröm, csüggedés, szeretet, csalódottság, vagy izgalom;

a számmal és minden szóval, ami elhagyja, akár udvarias, akár durva, kedves, helyénvaló vagy sem;

a hangommal, legyen az hangos vagy kellemes;

minden cselekedetemmel, függetlenül attól, hogy saját magamra vagy másokra irányul.

Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, reményeimet és félelmeimet. Az enyémek győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim.

Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit.

Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat. Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, amit lényemhez megfelelőnek bizonyult, és kitalálhatok valami újat ahelyett, amitől elfordultam.

Érzékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyemet, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe.

Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat.

Én én vagyok, és így vagyok jó.

(Virginia Satir

(eredeti nevén: Virginia M. Pagenkopf) 1916. június 26-án született az egyesült államokbeli Neillsville-ben (Wisconsin állam) első gyermekként, egy ötgyermekes farmercsaládban. Noha csekély korkülönbséggel következtek utána a testvérei, Virginia kezdettől fogva a „legidősebb” felelősségével érzett és viseltetett irántuk. A farmon töltött gyermekkorát fontos és hasznos tapasztalatként élte meg, ami a szakmai munkáját is gyakran segítette.Virginia Satir 1988. szeptember 10-én hunyt el, az utolsó óráiban is szeretetteli és gondoskodó családtagokkal és barátokkal körülvéve. (Csak egyetlen példa: egyfajta szimbolikus analógiaként szokta említeni a családja egykori sokfunkciós vasfazekát, amelyben a legkülönfélébb dolgokat tartották: a szappantól a frissen szedett virágokig, hol ezt, hol azt. Jó illusztráció volt ez a „személyiség mint tartály” értelmezésére: csak rajtunk múlik, hogy mit tartunk önmagunkban – haragot, bánatot vagy éppen a pozitív értékeinket.)

Folyton éhező kövérek
Sze 20th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Tudomány
Folyton éhező kövérek
[2009.09.18. 13:26]
Mai ismereteink szerint a kövérség kialakulásában, az anyagcsere működésében 425 gén játszik közre, s a szabályozási folyamatok komplexitása az oka annak, hogy ezen a területen szinte lehetetlen hosszú távon is hatékony gyógyszert kifejleszteni.
Zsír: endokrin szerv
A jóllakottságérzet kialakításában az 1994-ben felfedezett leptin (a leptos görög szó jelentése: sovány) a főszereplő. Ha az energiaegyensúlyunk pozitív, a nagyrészt a zsírszövetben termelődő fehérjehormon a hipotalamusz jóllakottság-központjának receptoraihoz kötődve csökkenti a táplálékfelvételt és növeli az anyagcsere intenzitását. Egy ritka, monogénes betegségben nem termelődik funkcionáló leptin, az ekkor létrejövő elhízás egyszerűen kezelhető humán rekombináns fehérje adásával. Egyéb etiológiájú kövérség esetén a megnövekedett számú és méretű zsírsejt a normálisnál jóval több leptint termel. A hiperleptinémia aztán (a hiperinzulinémiához hasonlóan) a receptorok érzékenységét csökkenti, ami a jóllakottság- központ működését gátolja. Az elhízottak ezért hiába esznek egyre többet, egyre éhesebbek lesznek. Az egyre több ételt pedig egyre alacsonyabb intenzitású anyagcserével dolgozzák fel. Ráadásul étvágyukat az is növeli, hogy a leptin hatására szervezetükben túlműködik az endokannabinoid rendszer.
A leptin ellenpárja a gyomorban termelődő, 1999-ben felfedezett ghrelin, aminek neve növekedést serkentőt jelent és a testsúlyszabályzáson kívül a tanulásban is fontos szerepet játszik. A ghrelin és a leptin kölcsönösen csökkentik egymás termelését. Az üres gyomorból felszabaduló ghrelin is fehérjehormon, a hipotalamusz éhségközpontját ingerli. Az elhízottakra jellemző magas leptinszint hatására kevesebb ghrelin termelődik, így a hipotalamikus éhségközpont receptorai hiperérzékennyé válnak. Azaz az elhízás egy többszörös pozitív visszacsatolás révén növekszik.
Zsír: immunszerv
A zsír sok egyéb hormont, például resistint, angiotenzint, valamint citokineket is termel, vagyis az immunrendszernek is része. Az obezitást ma már a túlműködő immunrendszer miatt létrejövő szisztémás gyulladásnak tarjuk, a társuló betegségeket a gyulladás következményének. A túl sok leptin hatására az elhízottakban a monociták hiperaktívak. Mivel e sejttípus rövid ideig él, esetükben nem alakul ki a leptin-receptorok érzékenységének csökkenése. Az általuk termelt citokinek fokozzák a gyulladást, ami kialakítja vagy súlyosbítja a kövérséggel járó asztmát, allergiát, autoimmun betegségeket, osteoarthritist, infertilitást, felgyorsult öregedést, Alzheimerkórt, depressziót, (mell-, vastagbél-, prostata-, máj-, vese-, bőr-, nyirok-) rákot, mélyvénás trombózist, cukorbetegséget és hipertóniát. A monociták által termelt plazminogén aktivátor inhibitor (PAI-1) növeli a trombózishajlamot, a zsírsejtek fokozott angiotenzin- aktivitása emeli a vérnyomást.
A fogyás titka
A táplálkozási ajánlások hasznos tanácsokat adnak az időzítéssel kapcsolatban is. A legfontosabb, hogy reggelizzünk, az ébredés utáni 30–90 perc közötti szakaszban. A reggeli hatására csökken az ébredéskori magas ghrelinszint, az anyagcsere felkapcsolódik. Egy kiegyensúlyozott étkezés 4–5 órára nyomja le a ghrelinszintet (az éhséget és az anyagcsere lassulását), azaz naponta 3–4 étkezésre van szükség még fogyókúra esetén is. Együnk lassan, mert a ghrelinszint csökkenése az étkezés kezdete után csak 15–20 perccel jelentkezik.
Elalvás előtt tilos az evés, mert a tele gyomor miatt csökkent ghrelinszint megakadályozza, hogy az alvási ciklusban a 3–4. fázisba lépjen a szervezet. Ezekben a fázisokban termelődne egyébként az éjszaka során a leptin, aminek hiányában éhesebben és lassabban működő anyagcserével ébredünk, miként akkor is, ha nem alszunk eleget, azaz 8 órát.
Hozzájárul a fogyás sikeréhez a megküzdő képességeket fejlesztő pszichoterápia is, tudniillik az elhízás kialakulásában a stresszhormonok (kortizol, CRH, noradrenalin), a fájdalom és a depresszió (alacsony szerotoninszint), valamint az orgazmushiány (alacsony oxitocinszint) egyaránt közreműködnek.
Az energiaháztartás szabályozásáért sokféle anyag felelős, s ezek sokféle gyógyszer támadáspontját jelentik. Nem véletlen tehát, hogy rengeteg készítmény mellékhatásaként jelentkezik elhízás. Paradox módon a legerőteljesebb obezitogén szerek a szerotoninszintet növelő antidepresszánsok, mert 3–4 hónapos használatuk hatására a szerotoninreceptorok downregulációja következik be.
A közeljövő egyik reménysége az elhízás terápiájában a renin-angiotenzin rendszer blokkolása, ezáltal a zsírsejtek növekedésének gátlása és az inzulinérzékenység fokozása. Ez utóbbiban a PAI-1 gátló szerek is hasznosak lehetnek majd.
Kazai Anita, Medical Tribun

Folyton éhező kövérek


elhízás

Mai ismereteink szerint a kövérség kialakulásában, az anyagcsere működésében 425 gén játszik közre, s a szabályozási folyamatok komplexitása az oka annak, hogy ezen a területen szinte lehetetlen hosszú távon is hatékony gyógyszert kifejleszteni.

Zsír: endokrin szerv

A jóllakottságérzet kialakításában az 1994-ben felfedezett leptin (a leptos görög szó jelentése: sovány) a főszereplő. Ha az energiaegyensúlyunk pozitív, a nagyrészt a zsírszövetben termelődő fehérjehormon a hipotalamusz jóllakottság-központjának receptoraihoz kötődve csökkenti a táplálékfelvételt és növeli az anyagcsere intenzitását. Egy ritka, monogénes betegségben nem termelődik funkcionáló leptin, az ekkor létrejövő elhízás egyszerűen kezelhető humán rekombináns fehérje adásával. Egyéb etiológiájú kövérség esetén a megnövekedett számú és méretű zsírsejt a normálisnál jóval több leptint termel. A hiperleptinémia aztán (a hiperinzulinémiához hasonlóan) a receptorok érzékenységét csökkenti, ami a jóllakottság- központ működését gátolja. Az elhízottak ezért hiába esznek egyre többet, egyre éhesebbek lesznek. Az egyre több ételt pedig egyre alacsonyabb intenzitású anyagcserével dolgozzák fel. Ráadásul étvágyukat az is növeli, hogy a leptin hatására szervezetükben túlműködik az endokannabinoid rendszer.

A leptin ellenpárja a gyomorban termelődő, 1999-ben felfedezett ghrelin, aminek neve növekedést serkentőt jelent és a testsúlyszabályzáson kívül a tanulásban is fontos szerepet játszik. A ghrelin és a leptin kölcsönösen csökkentik egymás termelését. Az üres gyomorból felszabaduló ghrelin is fehérjehormon, a hipotalamusz éhségközpontját ingerli. Az elhízottakra jellemző magas leptinszint hatására kevesebb ghrelin termelődik, így a hipotalamikus éhségközpont receptorai hiperérzékennyé válnak. Azaz az elhízás egy többszörös pozitív visszacsatolás révén növekszik.

Zsír: immunszerv

A zsír sok egyéb hormont, például resistint, angiotenzint, valamint citokineket is termel, vagyis az immunrendszernek is része. Az obezitást ma már a túlműködő immunrendszer miatt létrejövő szisztémás gyulladásnak tarjuk, a társuló betegségeket a gyulladás következményének. A túl sok leptin hatására az elhízottakban a monociták hiperaktívak. Mivel e sejttípus rövid ideig él, esetükben nem alakul ki a leptin-receptorok érzékenységének csökkenése. Az általuk termelt citokinek fokozzák a gyulladást, ami kialakítja vagy súlyosbítja a kövérséggel járó asztmát, allergiát, autoimmun betegségeket, osteoarthritist, infertilitást, felgyorsult öregedést, Alzheimerkórt, depressziót, (mell-, vastagbél-, prostata-, máj-, vese-, bőr-, nyirok-) rákot, mélyvénás trombózist, cukorbetegséget és hipertóniát. A monociták által termelt plazminogén aktivátor inhibitor (PAI-1) növeli a trombózishajlamot, a zsírsejtek fokozott angiotenzin- aktivitása emeli a vérnyomást.

A fogyás titka

A táplálkozási ajánlások hasznos tanácsokat adnak az időzítéssel kapcsolatban is. A legfontosabb, hogy reggelizzünk, az ébredés utáni 30–90 perc közötti szakaszban. A reggeli hatására csökken az ébredéskori magas ghrelinszint, az anyagcsere felkapcsolódik. Egy kiegyensúlyozott étkezés 4–5 órára nyomja le a ghrelinszintet (az éhséget és az anyagcsere lassulását), azaz naponta 3–4 étkezésre van szükség még fogyókúra esetén is. Együnk lassan, mert a ghrelinszint csökkenése az étkezés kezdete után csak 15–20 perccel jelentkezik.

Elalvás előtt tilos az evés, mert a tele gyomor miatt csökkent ghrelinszint megakadályozza, hogy az alvási ciklusban a 3–4. fázisba lépjen a szervezet. Ezekben a fázisokban termelődne egyébként az éjszaka során a leptin, aminek hiányában éhesebben és lassabban működő anyagcserével ébredünk, miként akkor is, ha nem alszunk eleget, azaz 8 órát.

Hozzájárul a fogyás sikeréhez a megküzdő képességeket fejlesztő pszichoterápia is, tudniillik az elhízás kialakulásában a stresszhormonok (kortizol, CRH, noradrenalin), a fájdalom és a depresszió (alacsony szerotoninszint), valamint az orgazmushiány (alacsony oxitocinszint) egyaránt közreműködnek.

Az energiaháztartás szabályozásáért sokféle anyag felelős, s ezek sokféle gyógyszer támadáspontját jelentik. Nem véletlen tehát, hogy rengeteg készítmény mellékhatásaként jelentkezik elhízás. Paradox módon a legerőteljesebb obezitogén szerek a szerotoninszintet növelő antidepresszánsok, mert 3–4 hónapos használatuk hatására a szerotoninreceptorok downregulációja következik be.

A közeljövő egyik reménysége az elhízás terápiájában a renin-angiotenzin rendszer blokkolása, ezáltal a zsírsejtek növekedésének gátlása és az inzulinérzékenység fokozása. Ez utóbbiban a PAI-1 gátló szerek is hasznosak lehetnek majd.

Kazai Anita, Medical Tribun

Forrás: Medical Tribun

Ha van, ha nincs, a munka stresszel jár
Sze 20th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Ha van, ha nincs, a munka stresszel jár
A Szív Világnapja idei rendezvényeinek középpontjában a munkahelyi egészség áll.
A Szív Világszövetség (WHF) minden év szeptemberének utolsó vasárnapján rendezi meg a Szív Világnapját. A tavalyi évben a szívbetegségek rizikófaktoraira hívták fel a figyelmet, idén a rendezvény középpontjában a munkahelyi egészség áll.

Világszerte vezető halálok
Évente megközelítőleg 17,2 millióan vesztik életüket szív-és érrendszeri betegségek következtében világszerte. A szív-és érrendszeri betegségek hazánkban is több áldozatot szednek, mint valamennyi más halálok (betegség és baleset) együttesen. A WHF célja, hogy világszerte segítséget nyújtson a szívbetegségek megelőzési és kezelési lehetőségeinek megismertetésével. Az idei program fő célja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi körülmények és a szívbetegségek közti összefüggésre. 

Munkahelyi körülmények
A megfelelő munkahelyi környezet nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának csökkentéséhez. A WHF programja alapján a következő feltételek biztosításával jelentősen javítható a dolgozók egészsége és csökkenthető a szívbetegségek kockázata: a munkahelyi stressz és a szervezeti konfliktusok csökkentése, a munkaerő döntéshozó képességének növelése, a munka morál és a lojalitás növelése és a betegségek miatti hiányzások csökkentése.

A túlzott stressz szívbetegségekhez vezet
Folyamatos stresszhelyzetben nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stressz hormonok vérszintje is, melyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stressz helyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és betegségeket okozhat, mint pl. a szívinfarktus-magyarázza a betegség kialakulásának okait dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológus főorvosa, az orvostkeresek.hu szakértője.

A Szív Világnapja idei rendezvényeinek középpontjában a munkahelyi egészség áll.

Sziv nap

A Szív Világszövetség (WHF) minden év szeptemberének utolsó vasárnapján rendezi meg a Szív Világnapját. A tavalyi évben a szívbetegségek rizikófaktoraira hívták fel a figyelmet, idén a rendezvény középpontjában a munkahelyi egészség áll.

Világszerte vezető halálok
Évente megközelítőleg 17,2 millióan vesztik életüket szív-és érrendszeri betegségek következtében világszerte. A szív-és érrendszeri betegségek hazánkban is több áldozatot szednek, mint valamennyi más halálok (betegség és baleset) együttesen. A WHF célja, hogy világszerte segítséget nyújtson a szívbetegségek megelőzési és kezelési lehetőségeinek megismertetésével. Az idei program fő célja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi körülmények és a szívbetegségek közti összefüggésre. 

Munkahelyi körülmények
A megfelelő munkahelyi környezet nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának csökkentéséhez. A WHF programja alapján a következő feltételek biztosításával jelentősen javítható a dolgozók egészsége és csökkenthető a szívbetegségek kockázata: a munkahelyi stressz és a szervezeti konfliktusok csökkentése, a munkaerő döntéshozó képességének növelése, a munka morál és a lojalitás növelése és a betegségek miatti hiányzások csökkentése.

A túlzott stressz szívbetegségekhez vezet
Folyamatos stresszhelyzetben nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stressz hormonok vérszintje is, melyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stressz helyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és betegségeket okozhat, mint pl. a szívinfarktus-magyarázza a betegség kialakulásának okait dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológus főorvosa, az orvostkeresek.hu szakértője.

A jelenség különösen magas gyakorisággal figyelhető meg az ún. menedzser típusú életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, melynek egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szívbetegség.

A „néma gyilkos”

A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A magas vérnyomás, koleszterin és vércukorértékek előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a dohányzás (mely napjainkban is sajnos gyakran használt stresszoldó) megsokszorozza. A folyamat azonban nem egyik pillanatról a másikra következik be. Éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyoznunk a rendszeres szűrések fontosságát: vérnyomás, vércukor és koleszterinszint rendszeres elvégeztetése és évenkénti kardiológiai szűrés. A felsorolt vizsgálatok segítségével idejében felismerhetőek és kezelhetőek azok az elváltozások, amelyek tüneteket még nem okoznak, de terápia hiányában évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy agyvérzést okozhatnak.

Forrás: Oxygen Medical – Weborvos

Sylvia Fleming Crocker: A Gestalt álommunka pszichodramatikus megközelítésben
Sze 7th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Sylvia Fleming Crocker: A Gestalt álommunka pszichodramatikus megközelítésben

Az álommunkának ez a módszere a pszichodráma Gestalt változatát alkalmazza: a szerepcserét alkalmazva az álomlátó mondja ki az összes szót, ahelyett, hogy a többiekkel játszatná el azt a szerepet, amit az álomlátó leírása alapján rögtönöznének. Így minden álomanyag az álomlátótól származik, leggyakrabban az álomlátó egy lényegi üzenetet fedez fel az álommunkán keresztül. Mivel sok csoporttag ténylegesen a munka részévé válik, így ennek a megközelítésnek sokféle hozadéka van a terápiás csoportfolyamat életére.

Ez különösen erőteljes a visszatérő álmokkal való munkában, ahol is az álomlátó újra és újra arra kényszerül, hogy szembenézzen azokkal az egzisztenciális kérdésekkel, amelyek mindezidáig megoldatlanok vagy feldolgozatlanok maradtak.

Az a meglátásom, hogy az álomtevékenység a szervezet önszabályozó képességének megjelenési formája, valamint azonkésztetésnek is, hogy mindent egy működőképes egésszé formáljon.

Álmainkon keresztül valódi énünk (self) az elidegenedett részeivel való egységet és megoldást keres bizonyos feldolgozatlan témákra, hogy ezáltal azokat élete szerves részévé tegye. Az álmok jelentése az álom részei között létrejövő kapcsolat és párbeszéd során bukkan elő.

Bízom benne, sikerül más terapeutákat is arra bátorítanom, hogy használják ezt a dramatikus módszert Gestalt álommunkájuk során.

DSC_0170

Sylvia Fleming Crocker, Budapesten, 2009 augusztus


Itt tudsz jelentkeznia novemberi 28-29. tréningre:

Nemeskéri L. Péter

06 30-292 13 86

gestalt@pszicholog.us

Kislányok álma, A vérszipoly
aug 12th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Kislányok álma, A vérszipoly
“Émelyítő a vér szaga. Állattetemek százai lógnak ezüstkampókon, merev testükön csillog a rájuk fagyott vér. … A padló síkos a víztől és a vértől”. Ezekkel a sorokkal kezdődik Darren Shan Vérszipoly című bestsellere, a Vámpír-sorozat harmadik kötete, amely sikerét főként a tizenéves lányokból álló olvasóközönségének köszönheti.
A Darren Shan művésznéven író Darren O’Shaughnessy, az ifjúsági irodalom igazi sztárja. 12 kötetes Vámpír-sorozatát 37 országban 30 nyelven adták ki, dedikálásain tinédzserek hadai várják, itthon is. Első sikeres kötetéből, a Rémségek Cirkuszából Salma Hayekkel és Willem Dafoeval a Universal forgat filmet. A Daily Telegraph-ban a szerzővel készült interjúban O’Shaughnessy a könyvei körül kialakult rajongást egyenesen a Beatles-mániához hasonlítja. A szerzőt is meglepte, hogy a könyvek témája és ismertsége alapján várható felháborodás elmaradt.
a
A Vámpír-sorozat tizenkét kötete azt dolgozza föl, ahogyan egy kiskamasz – hogy barátját megmentse – vámpírrá változik, és fokozatosan beilleszkedik a vérszívók társadalmába. A “jó” vámpírok nem ölik meg áldozataikat, ellentétben a “rossz” oldal tagjaival, akik ellen a főhős és barátai véres csatákat vívnak, például a pokolban. Végül persze minden jóra fordul: egy időutazás teszi deus ex machinaként meg nem történtté a véres cselekményt.
A regények egyszerű tőmondatokban számolnak be a kalandokról, amelyeket legtöbb esetben a barátság, hűség és összetartás motivál, viszont az összecsapások, a helyszínek, és főleg a szereplők leírása inkább Stephen Kinget idézi. Igaz, hogy a szerző nyelvezetének köszönhetően a horror igen felületes: a borzalmak megidézése leginkább a vér szó halmozásában merül ki.

Kislányok álma, A vérszipoly

“Émelyítő a vér szaga. Állattetemek százai lógnak ezüstkampókon, merev testükön csillog a rájuk fagyott vér. … A padló síkos a víztől és a vértől”. Ezekkel a sorokkal kezdődik Darren Shan Vérszipoly című bestsellere, a Vámpír-sorozat harmadik kötete, amely sikerét főként a tizenéves lányokból álló olvasóközönségének köszönheti.

A Darren Shan művésznéven író Darren O’Shaughnessy, az ifjúsági irodalom igazi sztárja. 12 kötetes Vámpír-sorozatát 37 országban 30 nyelven adták ki, dedikálásain tinédzserek hadai várják, itthon is. Első sikeres kötetéből, a Rémségek Cirkuszából Salma Hayekkel és Willem Dafoeval a Universal forgat filmet. A Daily Telegraph-ban a szerzővel készült interjúban O’Shaughnessy a könyvei körül kialakult rajongást egyenesen a Beatles-mániához hasonlítja. A szerzőt is meglepte, hogy a könyvek témája és ismertsége alapján várható felháborodás elmaradt.

A Vámpír-sorozat tizenkét kötete azt dolgozza föl, ahogyan egy kiskamasz – hogy barátját megmentse – vámpírrá változik, és fokozatosan beilleszkedik a vérszívók társadalmába. A “jó” vámpírok nem ölik meg áldozataikat, ellentétben a “rossz” oldal tagjaival, akik ellen a főhős és barátai véres csatákat vívnak, például a pokolban. Végül persze minden jóra fordul: egy időutazás teszi deus ex machinaként meg nem történtté a véres cselekményt.

A regények egyszerű tőmondatokban számolnak be a kalandokról, amelyeket legtöbb esetben a barátság, hűség és összetartás motivál, viszont az összecsapások, a helyszínek, és főleg a szereplők leírása inkább Stephen Kinget idézi. Igaz, hogy a szerző nyelvezetének köszönhetően a horror igen felületes: a borzalmak megidézése leginkább a vér szó halmozásában merül ki.

Amerikai pszichológusok elítélik a gyerekreklámot
aug 11th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Amerikai pszichológusok elítélik a gyerekreklámot
Az Amerikai Pszichológiai Egyesület szerint a gyerekekre irányuló tévéhirdetések „természetüknél fogva kizsákmányolóak”.
Az Amerikai Pszichológiai Egyesület (American Psychological Association, APA) szerint a gyerekekre irányuló tévéhirdetések „természetüknél fogva kizsákmányolóak”. Az egyesület kijelentette, hogy a gyerekek kritikai gondolkodásának hiánya miatt sokkal szigorúbb reklámszabályozásra van szükség a gyerekek által nézett tévéprogramok esetében. A KidShop, gyerekreklámozással foglalkozó cég elnöke szerint az APA állásfoglalása „veszélyes precedenst” teremtett.
Megjelent a The Ecologist 2004. áprilisi számában.
Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével.

Amerikai pszichológusok elítélik a gyerekreklámot

gyermek reklám 2

Az Amerikai Pszichológiai Egyesület szerint a gyerekekre irányuló tévéhirdetések „természetüknél fogva kizsákmányolóak”.

Az Amerikai Pszichológiai Egyesület (American Psychological Association, APA) szerint a gyerekekre irányuló tévéhirdetések „természetüknél fogva kizsákmányolóak”. Az egyesület kijelentette, hogy a gyerekek kritikai gondolkodásának hiánya miatt sokkal szigorúbb reklámszabályozásra van szükség a gyerekek által nézett tévéprogramok esetében. A KidShop, gyerekreklámozással foglalkozó cég elnöke szerint az APA állásfoglalása „veszélyes precedenst” teremtett.

Megjelent a The Ecologist 2004. áprilisi számában.

Forrás: Tudatos Vásárló

Segíthet-e a pszichológia a klímaváltozás lassításában?
aug 9th, 2009 by Nemeskéri L. Péter

Figyelmen kívül hagyják a kormányzatok a pszichológiai tényezőket, azért reagál a társadalom olyan lassan a globális felmelegedésre – állapította meg az Amerikai Pszichológiai Szövetség munkacsoportja.
A Pszichológiai Szövetség munkacsoportjának tudósai a pszichológia legnaprakészebb kutatási módszereit vetették be arra, hogy a klímaváltozás területére alkalmazzák: a környezetpszichológiát, a természetmegőrzés-pszichológiát, a természeti, illetve az ipari katasztrófákra vonatkozó kutatási eredményeket. A munkacsoport a Szövetség éves közgyűlésén adta közre jelentését.
Nem kétséges – állapították meg -, hogy az emberek többsége fontos problémának tartja a klímaváltozást. (A Pew Kutató Központ közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 75 – 80 %-a voksol erre.) Csakhogy a válaszadók az utolsó helyre teszik a legfontosabbakként felsorolt 20 probléma között, előbbre sorolva például a gazdaságot vagy a terrorizmust.
Nem érzik a beavatkozás sürgető voltát sem, hiába érvelnek a tudósok, hogy nem tudjuk kordában tartani a klímaváltozás hatásait, ha nem viszünk véghez jónéhány komoly változtatást.
Számos lélektani oka van ennek, mondja jelentésében a munkacsoport. A klímaváltozás körüli bizonytalanság, a kockázat lebecsülése. Az emberek bizalmatlanok, nem hisznek a tudósok és a politikusok szavahihetőségében. Ahogy abban sem hisznek, hogy amit ők tehetnek, az bármit is javít a helyzeten. És ott vannak a megcsontosodott szokások – a szokások a legerősebb akadályok a környezetért felelős magatartás előtt.
A munkacsoport rámutatott néhány olyan lélektani fogásra, amely sikeresen megküzdhet ezekkel az akadályokkal:
Például, könnyebben elérhető, hogy csökkenjen az energiafogyasztás, ha azonnali visszajelzést kapnak a fogyasztók. A magatartás azonnali visszajelzést kap, az energiamegtakarítás és költségmegtakarítás azonnal összekapcsolódik, nem egy hónap múlva, az energiaszámlán.
“A klímapolitika gyakran azon siklik ki, hogy csak egyetlen intervenciós eszközt használ: vagy az energiahatékony technológia fejlesztését, vagy a gazdasági ösztönzőket vagy a szabályozást vagy a kommunikációs módszereket. Használni kell a pszichológiai ismereteket” – írja jelentésében a munkacsoport. “Tanulmányozni kell, megérteni és befolyásolni, hogyan reagálnak a különböző életkorú emberek a klímaváltozásra. A társadalompszichológia és az üzleti pszichológia megcélozhatja a szükséges magatartás-változtatásokat az üzleti vállalatoknál és a nonprofit vállalkozásoknál,rávéve őket, hogy alkalmazkodjanak a változó környezethez.”
Forrás: EurekAlert

Figyelmen kívül hagyják a kormányzatok a pszichológiai tényezőket, azért reagál a társadalom olyan lassan a globális felmelegedésre – állapította meg az Amerikai Pszichológiai Szövetség munkacsoportja.

A Pszichológiai Szövetség munkacsoportjának tudósai a pszichológia legnaprakészebb kutatási módszereit vetették be arra, hogy a klímaváltozás területére alkalmazzák: a környezetpszichológiát, a természetmegőrzés-pszichológiát, a természeti, illetve az ipari katasztrófákra vonatkozó kutatási eredményeket. A munkacsoport a Szövetség éves közgyűlésén adta közre jelentését.

klímaváltozás

Nem kétséges – állapították meg -, hogy az emberek többsége fontos problémának tartja a klímaváltozást. (A Pew Kutató Központ közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 75 – 80 %-a voksol erre.) Csakhogy a válaszadók az utolsó helyre teszik a legfontosabbakként felsorolt 20 probléma között, előbbre sorolva például a gazdaságot vagy a terrorizmust.

Nem érzik a beavatkozás sürgető voltát sem, hiába érvelnek a tudósok, hogy nem tudjuk kordában tartani a klímaváltozás hatásait, ha nem viszünk véghez jónéhány komoly változtatást.

Számos lélektani oka van ennek, mondja jelentésében a munkacsoport. A klímaváltozás körüli bizonytalanság, a kockázat lebecsülése. Az emberek bizalmatlanok, nem hisznek a tudósok és a politikusok szavahihetőségében. Ahogy abban sem hisznek, hogy amit ők tehetnek, az bármit is javít a helyzeten. És ott vannak a megcsontosodott szokások – a szokások a legerősebb akadályok a környezetért felelős magatartás előtt.

A munkacsoport rámutatott néhány olyan lélektani fogásra, amely sikeresen megküzdhet ezekkel az akadályokkal:

Például, könnyebben elérhető, hogy csökkenjen az energiafogyasztás, ha azonnali visszajelzést kapnak a fogyasztók. A magatartás azonnali visszajelzést kap, az energiamegtakarítás és költségmegtakarítás azonnal összekapcsolódik, nem egy hónap múlva, az energiaszámlán.

klímaváltozás2

“A klímapolitika gyakran azon siklik ki, hogy csak egyetlen intervenciós eszközt használ: vagy az energiahatékony technológia fejlesztését, vagy a gazdasági ösztönzőket vagy a szabályozást vagy a kommunikációs módszereket. Használni kell a pszichológiai ismereteket” – írja jelentésében a munkacsoport. “Tanulmányozni kell, megérteni és befolyásolni, hogyan reagálnak a különböző életkorú emberek a klímaváltozásra. A társadalompszichológia és az üzleti pszichológia megcélozhatja a szükséges magatartás-változtatásokat az üzleti vállalatoknál és a nonprofit vállalkozásoknál,rávéve őket, hogy alkalmazkodjanak a változó környezethez.”

Forrás: www.polgarinfo.hu

»  Substance:WordPress   »  Style:Ahren Ahimsa